Mi(k)re tanít minket polgártársunk élete?

Nem kell kötelezően megvárnunk polgártársunk halálát, hogy tanulhassunk példájából. Tudták ezt elődeink is, ezért rendelkezünk a közigazgatás számtalan területén adatgyűjtési rendszerekkel, melyek egy része operatív más része statisztikai célokat szolgál. Ezen adatokból a technikai lehetőségeinknek és szabályrendszerünknek megfelelően pontos és részletes, egyedi eseményeket rögzítő, feldolgozó és lekérdezhető, a mai napig működő és bárki számára hozzáférhető adatelemzések, statisztikák készülnek, e feladatnak a koordinálója a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A pontos adatok fontosságát jelzi, hogy a hivatal elnöke állandó meghívott Magyarország Kormányának általános hatáskörű döntés-előkészítő testületének, a Közigazgatási Államtitkári Értekezletnek az ülésére (1144/2010. Korm. határozat, a Kormány ügyrendjéről). A döntéshozatal adatainkhoz való viszonyrendszeréből jól látszik, hogy az adatértelmezés politikai természetű feladat, azaz minden állampolgár számára szabadon végezhető tevékenység.

A csecsemőhalandóság mutató a XXI. században

1. ábra Forrás: KSH

A csecsemőhalálozás az élveszületést követően az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halál események száma. A csecsemőhalandóság pedig egy arányszám, azaz azt mutatja, hogy ezer újszülött közül hányan halnak meg egyéves életkoruk betöltése előtt, ezrelékben kifejezve. „Mindemellett a csecsemőhalandóság kiemelkedő fontosságú mutató, egy ország egészségügyi ellátórendszerének fejlettségét, a várandós gondozás és az újszülöttellátás színvonalát kifejező  nemzetközileg számontartott mérőszám. Kulcsszerepe van a születéskor várható átlagos élettartam alakulásában, mert az egyéves életkor elérése előtti elhalálozás valószínűsége kiemelkedően magas a későbbi életkorok halálozási kockázataihoz képest.” (KSH)
Értelemszerű, hogy a közösség tagjainak egyéni és közösségi motivációja is a szám csökkentése, nem csoda tehát, ha keressük a lehetőségeket, összefüggéseket, hogy társadalmi szintű beavatkozással csökkentsük ezt a mutatót, azaz életeket mentsünk és ezáltal sokasodjunk. A téma gyakorlati fontosságát jelzi, hogy önálló kiadványt érdemelt: Statisztikai tükör 2019. február 22, KSH.
Ha az összefüggéseket kereső 1. ábra jön velünk szemben, akkor a képet elemző magyarázó szövegben akár a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettség közti „10 szeres különbség” sem tűnik irreálisnak, a sejtelmes trendvonal pedig szinte belevési az agyunkba, hogy aki nem tanul,  annak halomra halnak gyermekei. A megjelenítés még rátesz egy lapáttal: a számok ugyanis 0,0111-0,0016 között mozognak, amire csak a diagramm Y tengelyén, zárójelben, kicsinyített betűmérettel utal a ‰ szimbólum.

2. ábra Forrás: KSH

A 2. ábrát látva már kissé megnyugodhatunk, látva a konkrét értékeket kiszámolhatjuk, hogy a különbség csak 7 szeres, de ebből is az az elsőre logikus következtetés, hogy aki nem tanul, annak halomra halnak gyermekei. Egy ilyen ábra láttán szinte önkéntelenül is az a véleményünk, hogy életünket és vérünket az oktatásba, hiszen senki sem szereti a halott csecsemők gondolatát sem, a 7 szeres különbség pedig szinte égbekiáltóan hirdeti, hogy ez lesz a megoldás.
Az 1. ábrának megfelelő hivatalos magyarázó szöveg: “Az anya iskolai végzettségi szintje és gyermekeinek csecsemőhalandósága között igen szoros és egyértelmű a kapcsolat. Ennek alapvető jellemzője az, hogy az iskolai végzettségi szint emelkedésével párhuzamosan csökken a gyermekek újszülöttkori halandósága.” (KSH) Bár a hivatal nem állít fel ok-okozati összefüggést, csak igen szoros és egyértelmű a kapcsolatot, mégis mi másért mutatnák ezt nekünk ebben a formában? Ez tovább erősíti a „diplomát mindenkinek!” első gondolatunkat.
Tovább olvasva a magyarázó szöveget, azt láthatjuk: “2000-ben és 2010-ben, igaz, magasabb szintű halandóság mellett, 4,8, illetve 3,8-szeres volt a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségű kategóriák között.” (KSH). Egyből felháborodhatunk: „Micsoda?! 2019-ben meg 7 szeres!? Ezek szerint még romlott is a h elyzet!? Extrém módon nyílik a társadalmi olló! Azonnal diplomát mindenkinek!” Az egyéni felháborodás pedig előbb-utóbb politikát, közéleti tartalmat szül:

A szegény, iskolázatlan, nagy eséllyel a szegénységet már szintén örökbe kapó anyák tehát már a méhükben tovább örökítik hátrányaik egy részét. Ez folytatódik a későbbiekben is, amiben nincs is semmi meglepő – csak éppen tragikus. A legszegényebb településeken több mint kétszer akkora a csecsemőhalandóság, mint a leggazdagabbakon. (…) Itt tehát nincs sok vitatni való: ezek nagyrészt a hivatalos magyar egészségügy számai, amikből a kutatók egyelőre nem is vonnak le nagyívű társadalmi vagy politikai következtetéseket. A számok azonban már önmagukban is beszédesek. Olyan mérvű, öröklött egyenlőtlenségekre mutatnak rá, amelyekre nincs megnyugtató válasz, és amelyek kórképekben testet öltve mennek át egyik nemzedékről a következőre.Telex: Ha rossz helyre születsz, lőttek az egészségednek 

Írásomban végigkalauzolom az olvasót hogyan tudja ellenőrizni, társadalmi jelentőségét felmérni annak az – 1. ábra olvasójában kialakult – önkéntelen, logikusnak tűnő feltételezésnek, hogy az oktatási rendszerünkbe való beavatkozással javíthatnánk a csecsemőhalandóságon. Magam részéről kétlem, hogy e módszerrel bármennyire is tudnánk befolyásolni ezt 2021-ben, sőt nagy valószínűséggel az 1. ábra hasonló képet mutatna, ha a vízszintes tengelyen multimorbid-egészséges, szegény-gazdag, erősen légszennyezett-üde harmatos feliratok volnának. Az 1. ábra tulajdonképpen csak egy „újabb érdekes adat”.

*

Vizsgálódásunkhoz 2 idősoros, szabadon letölthető táblázatra van szükségünk: Csecsemőhalálozás az anya legmagasabb végzettsége szerint és Élveszületések az anya legmagasabb végzettsége szerint. A csecsemőhalandóságot úgy kapjuk, ha a csecsemőhalálozást (a csecsemőhalottak számát) elosztjuk az élveszületésekkel (az élveszületettek számával). A csecsemőhalálozás definíciója: Az adott évben Magyarországon meghalt egy éven aluliak. Melyik évben találjuk a hozzájuk tartozó, elemzési alapot képező élveszületéseket? A módszertan az adott évbeli értékeket párosítja, 120 éve ennél pontosabb mérési lehetőségünk nem lévén, eszerint előfordulhat, hogy február 2-án meghalt féléves gyermek haláleseményét a tárgyévi születésekkel hasonlítjuk össze, amiben nincs benne a saját születése. Tehát a „matek” már itt csal. Pontosíthatná a mérésünket, ha az adott évben élveszületettek egy éves túlélését figyelnénk meg.

3 . ábra Forrás: KSH

A 3. ábra szerint a csecsemőhalandóság minden anyai iskolai végzettség kategóriában csökkent az elmúlt 25 évben, képzettség nélkül 24,3-ról 11,5-ezrelékre, ill. felsőfokú végzettséggel 7,4-ről 1,6- ezrelékre. A legmagasabb csecsemőhalandóságot szinte kivétel nélkül minden évben az ismeretlen kategória viszi el: azon csecsemőhalottak száma osztva az azon élveszületettekkel, ahol az adatfelvételkor az anya legmagasabb iskolai végzettsége adat nem került rögzítésre.
A 3. ábra láttán el kezdhet villogni a „piros lámpa”, hogy 100-ban az 1 és 10000-ben a 100 ugyanúgy 1%, mégis a kettő nagyon más: 1-1 nem várt esemény bármikor történhet, 100 adott esetben már súlyos rendszerhibát jelez (Felháborodnánk, ha 10000 szemlencsebeültetés után 100-an meghalnának és mennyire örülnénk, ha 100 agytumor eltávolítás műtét kapcsán csak 1 főt veszítenénk el). Éppen ezért az abszolút értékek nélkül az adatértelmezés igencsak nehezített, ugyanis csak az arányból nem tudjuk megítélni milyen vonatkoztatási eseményszám (élveszületések száma) tartozik az adott kategóriához, így az elénk tárt értékek fajsúlyosságát sem.
2019 év adatait a 4. ábra első 2 sora szerint rendezve képezhetünk egy átlagot a 4. sorban, azaz hány halottunk lenne az egyes kategóriákban, ha az összes halálozást megtartva azok nem függenének az anya végzettségétől, majd ehhez az értékhez hasonlítjuk a tapasztaltakat (1. sor) az 5. sorban.

4. ábra Forrás: KSH, szerző számításai
5. ábra Forrás: 4. ábra adatai

Az 5. ábra a 4. ábra 2. és 5. sorából készült, ugyanazon adatok alapján, mint az 1. ábra (307/43≈7). A diagrammon látható, hogy a csak 8 osztályt végzett anyáknál 2 szeres, a 8 osztályt sem végzettek esetén 3 szoros a csecsemőhalandóság az átlaghoz képest, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező anyák esetében kevesebb mint a fele az átlagnak. Az élveszületések számából pedig látszik, hogy elenyésző az esetszám a 0-7 osztályt végzettek között, a háromszoros csecsemőhalandóság az átlaghoz képest jelen esetben 13 főt jelent, ehhez képest – az élveszületésekből adódóan – fajsúlyosságában az ismeretlen kategória is dupla jelentőségű, azaz az ismeretlenek csecsemőhalandósága „dupla akkora probléma”, mint a 0-7 osztályt végzett anyáké. Ez felvetheti, hogy a mérés módszertanából és a csecsemőhalálozás alacsony számából adódó mérési felbontóképesség határa alatti értékekkel dolgozunk.

6 . ábra Forrás: KSH

Ha a halottak eloszlását vizsgáljuk, szembetűnő, hogy a 2000-es évek 1% alatti ismeretlen értékei az ábrán látható módon 13%-ra emelkedtek. Az adatszolgáltatás a 2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról rendelkezései szerint az egészségügyi szolgáltató kötelezettsége. Mivel azonban a szolgáltató munkavégzéséhez nem szükséges az anya legmagasabb iskolai végzettségének ismerete, adatszolgáltatásra a szolgáltató nem kötelezheti ügyfelét (valamint egy szülés körüli csecsemőhalál esetén vezetett orvos-ügyfél kommunikációban nem is igazán helytálló kérdés: Önnek mi a legmagasabb iskolai végzettsége?), élveszüléskor az anya iskolai végzettségét firtató kérdésekre adott válaszok gyakorisága csökkent. Emiatt a csecsemőhalálozás végzettség szerinti népességnagyság kategóriáiban az ismeretlenek számossága, a vizsgált öt végzettség kategóriából három kategória értékeivel egy nagyságrendben van. Feltételezve, hogy a 25 éves kor feletti anyák ismeretlen végzettsége felsőfokú végzettséget takar, a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségű kategóriák csecsemőhalandóságai közötti szorzó csak 4 szeres lenne.

7 . ábra Forrás: KSH

1995-ben még 5537 élveszületés történt a 0-7 osztályt végzett anya kategóriában (7. ábrán 5%), ami folyamatos, egyértelműen trendszerű változás mellett 2019-re – a 4. ábrán látható – 1647 eseményre csökkent (a 89193 élveszületésből 1,85%), azaz az 1. ábrával felvetett probléma társadalmi szintű jelentősége már most is elenyésző és a jövőben várhatóan egyre kisebb lesz. Ennek az esetszám csökkenésnek drámai hatása van az arányokkal dolgozó statisztikákra:

8. ábra: Adatforrás: KSH, magyarázat a szövegben

A 8. ábra a 4. ábra 2. és 4. sorát tartalmazza korcsoportos bontásban. Az élveszületések számaiból látszik, hogy az anya életkora és iskolázottsága nem függetlenek egymástól, sőt a politikai figyelemnek kitett kategóriában kifejezetten számít, hogy az anya életkorából adódóan (melyhez gondolatban hozzáadódhatnak évek, ami alatt az anya iskolából kimaradt vagy évet ismételt) nem rendelkezhet bizonyos végzettséggel és az élveszületések 20%-át biológiailag abszolút elfogadhatóan aktív 25 év alattiak adják. Továbbá az, hogy az anya szüléskor még nem fejezte be iskola tanulmányait, nem jelenti egyértelműen azt, hogy ezt később sem tette meg (ha valaki 15 évesen, a  8.-os évzáró előtt hozza világra első gyermekét, attól még később egyetemet végezhet vagy ha valaki év vesztes volt és még csúszott egy évet és pont az érettségije előtt szül, akkor 20 évesen még csak a 8. osztály a legmagasabb végzettsége), azaz a mérésünk fókusza homályos, nem azonosítja be kellően pontosan azt a társadalmi problémát, amiről mérési eredményt kíván elénk tárni.
A 8. ábra alsó felében lévő számok valójában sok tizedesjegyes törtszámok, de haláleseményeket reprezentálnak, amik a valóságban csak egészek lehetnek, így azt a szabályt alkalmaztam, hogy a bordókat felfelé, a fehéreket lefelé kerekítettem (az ismeretlen kategóriában 2 helyen csaltam a színezéssel, hogy az összes halálozás stimmeljen), a mintázatban így az egyik lehető legátlagosabb véletlenszerűséget szimuláltam. Az így kapott legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségű anyák csecsemőhalandóságának „különbsége”, amely valójában arányszám: 0-7 osztály / felsőfokú végzettség = 1,14. Ha az eredetileg 0-t tartalmazó sárga mezőkben a véletlenszerűséget 10-zel megsegítjük, ez az érték rögtön 2,9-lesz (9. ábra), azaz 2,9 szeres a felsőfokú végzettséghez képest és 275% (2,75 szeres) az átlaghoz képest.

9 . ábra A 8. ábra szerinti elhunytak a nem kerekített átlag arányában

A 9. ábrán látható, hogy ha az átlagostól csak kicsit térünk is el (10 esemény a véletlen folytán, a 335- ből), akkor is milyen drámai a látott eredmény: az átlaghoz képest majdnem háromszoros a csecsemőhalandóság a 0-7 osztályt végzettek esetén. Ha 20-szal segítünk be a véletlennek, akkor a legalacsonyabb és legmagasabb végzettség kategóriák közti szorzó 4,83, ha 30-cal (ami még mindig 10% alatti eltérés az átlagostól), akkor 6,96. A mért értékünk 2019-ben 7,23 volt (3. ábra). Ez az arányszám ebből a megközelítésből azt mutatja, hogy az adott évben, az élveszületések számából várható csecsemőhalálozáshoz képest a véletlen mennyire avatkozott bele életünkbe.

10. ábra Forrás: KSH

Az anya életkora a 10. ábra szerint mutat összefüggést a csecsemőhalandóságon belül: a 15-19 éves anyai korcsoportban majdnem 2 szeres a csecsemőhalandóság a 30-34 éves korcsoporthoz képest. Az élveszületések anyai életkor ÉS anyai végzettség szerinti számaiból kifolyólag várható átlagos, anyai végzettségtől független csecsemőhalálozás esetén – csak az anya életkora, mint tényező miatt – a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségű anyák csecsemőhalandóságának aránya 1,5 (másfélszeres különbség). Ez abból adódik, hogy a szüléskor 0-7 osztály legmagasabb végzettségű anyák jóval fiatalabbak a felsőfokú végzettségű anyákhoz képest (lásd 8. ábra). Ha lehetőségünk lenne koréves bontásban vizsgálódni – ugyanis sem a végzettség, sem az anyai életkor tényező szempontjából nem mindegy, hogy az anya életkora 15 vagy 16; 18 vagy 19; 23 vagy 24; 43 vagy 44 év volt – akkor nagy valószínűséggel megkapnánk a bevezetőben felháborítónak tűnő 7 szeres különbséget. Azaz teljesen reálisak, a várakozásnak megfelelőek az 1. ábra számai, abszolút normális, kikövetkeztethető jelenség, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségű anyák csecsemőhalandóságainak aránya 2019-ben 7 szeres volt. Az 1. ábra tulajdonképpen azt bizonyítja, hogy a magyar nők 0-7 osztály legmagasabb végzettség mellett átlagosan fiatalabb korban szülnek, mint felsőfokú végzettség mellett (és tényleg: 11. ábra). Ennek viszont semmi köze az egészségügyhöz. Hogy az anya életkora miért és mennyiben van befolyással a csecsemőhalálra, az már lehetséges egészségügyi kérdés.

11. ábra Forrás: KSH

Életkorunkkal általában a jövedelmünk is emelkedik (ez a munkahely váltás egyik fő motivációja), így a fiatal szülőknek kevesebb a jövedelme az átlagos életkorú szülőkénél, következményesen a „szegényeknél” is magasabb a csecsemőhaladóság. Ha a csecsemőhaladóságon belül megfigyelt egyenlőtlenségeinket az állam eszközrendszerével szeretnénk kiegyenlíteni, annak lehetséges megoldása lenne, ha a magyar nőket arra kérnénk, hogy csak 30 és 34 éves koruk között szüljenek. Ez azonban természetellenes, irracionális és irreális politikai célkitűzés lenne.
Képzeljük el, hogyan alakulnak a számok a 8. ábrán, ha nem csak öt végzettség kategória, hanem tíz vagy húsz egyéb kategória szerint kívánjuk vizsgálni a csecsemőhalandóságot! 335 esemény 20 részre osztva, az ≈16 kategóriánként, itt már 1-2 fő eltérés nagy arány változást jelent, azaz a véletlen szerepe erősen felértékelődik. Nem beszélve arról, hogy a kategóriák vonatkoztatási alapjai (az élveszületések száma) között milyen létszámkülönbségek lehetnek, aminek a statisztika szempontjából az egyenlőség felelne meg a legjobban (a valóság a végzettség kategóriák tekintetében a 4. ábra 2. sora). Ezt a hatást a statisztikusok időszak szerinti csoportosítással próbálják áthidalni, összeadják 5-8-10 év adatait, hogy legyen kellő esetszám. Igen ám, de ezzel az adatok trendjellegének vizsgálata válik nehézzé, ami a csecsemőhalandóság tekintetében nem hagyható figyelmen kívül.

12. ábra Forrás: KSH

“A hosszú távú trendeket tekintve összességében nincs még egy demográfiai mutató, amely ilyen mértékű javulást (csökkenést) eredményezett volna, mint a csecsemőhalandóság.” (KSH) De akkor milyen értéknél leszünk elégedettek vele? Mikor mondhatjuk, hogy ez a mutató már elvezetett minket oda, ahol szerettünk volna lenni? Az 1900-as 225,7 ezrelékes csecsemőhalandóság 1960-ra 50-re csökkent, azóta is folyamatosan csökken, 2011-re értük el az 5 ezreléket, 2019-ben 3,8 (12. ábra). Azaz a méterrúddal 5 centiméteres tartományban mérünk 60 éve. (Gondoljunk bele, milyen könnyen tudnánk a személyautónkkal tartani a 30-as korlátot, ha a mutató 0-1000 km/órás skálán jelezné sebességünket.) Egyszerűen a mért értékek kicsik a vonatkoztatási alaphoz képest, s bár az élveszületések reprezentálják a teljes társadalmunkat e témakörben, a csecsemőhalálozás az éves néhány száz eseményével már koránt sem. Így bármilyen egyenlőtlenséget találunk is a csecsemőhalandóságon belül, abból teljes társadalmunkra nem következtethetünk, az 1. ábra nem társadalmi problémát jelenít meg, hanem csupán 335 kiválasztott eseményt. 2019-ben 19 fő 1 éves kor előtti halottunk volt, akit általános iskolát be nem fejezett anya szült és az élveszületések számából kifolyólag 6 fő halottat várhattunk volna ebben a kategóriában. A különbség 13 halott a 89193 élveszületésből, azaz nincs megyénként 1, amit megmérhetnénk, egyszerűen gyenge a jel. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az alacsony halálozás további kategóriákra bontása – a fentiek szerint – mennyire megnehezíti az útkeresésünket, hogy milyen társadalmi szintű beavatkozással tudnánk tovább csökkenteni a csecsemőhalálozást, kijelenthetjük, hogy a „klasszikus” csecsemőhalandóság mutató már elvezetett oda minket, ahol szerettünk volna lenni. Ami maradt, azok már a kivételek, az egyedi, egyéni élettörténetek. Ezzel a mutatóval a XXI. század Magyarországán csak zajt mérünk, aminek nagyítását nagyon könnyen félreértelmezhetjük (lásd 1. ábra). (A mágneses iránytű elvezetett Amerikába, de a Föld forgása szerinti északi sarkra csak ezzel a mérő műszerrel már nem juthatunk el, a 87. szélességi fok felett már nem megbízható az iránymutatása, a mágneses északi pólus felett pedig összevissza mutat.)

A csecsemőhalandóság mutató, amíg 1 csecsemőhalott is lesz, fel fog venni valamilyen értéket, jelezve, hogy még van tennivalónk, de hogy mi a tennivalónk 2021-ben, azt már e mutatótól nem tudhatjuk meg.

Mindezek alapján – figyelembe véve, hogy az ismeretlen értékek milyen torzító hatásúak, az átlaghoz képes értelmezett értékek racionálisak, társadalmi szintű jelentősége már most is elenyésző, a mérésünk fókusza homályos, a véletlen és meghatározóan az anya életkora befolyásolja a mérési eredményünket, teljesen reálisak, várakozásnak megfelelőek, kikövetkeztethetőek a megfigyelt értékeink és a jel egyre gyengül – az 1. ábra 100%-ban nem alkalmas társadalmi szintű beavatkozás szükségességének indoklására az oktatási rendszerünkkel kapcsolatban, teljes társadalmunkra nem jellemző a mondanivalója, az egészségügyre vonatkozólag nem állapít meg semmit, továbbá a csecsemőhalandóságon belül tapasztalt egyenlőtlenségek kiegyenlítésére való törekvés fals politikai cél 2021-ben.

Folytatás következik…

Szintay István

Forrás:
Statisztikai tükör, Csecsemőhalandóság 2019. február 22, KSH

Ajánlott irodalom:
Ferenci Tamás: Az orvoslás tévedései (InterPress Magazin)

Ajánlott muzsika:
Tom Dissevelt & Kid Baltan – Song of the Second Moon (1957)

Hozzászólás írása