Hogyan hosszabbíthatunk meg életeket?

Mi(k)re tanít minket polgártársunk halála? – 7. rész

Ha egy ellátás valós költségére vagyunk kíváncsiak, akkor nem kell mást tennünk, mint összeadni az eset egyes egészségügyi személyzet-ügyfél találkozásainak költségét (időarányos költségek+ felhasznált anyagok) és az obszervációs szinteknek (lásd lent) megfelelő időarányos ápolás költségét. Azaz, AZ EGYES ELLÁTÁSI ESETEKRE FELHASZNÁLT FORRÁS MÉRHETŐ. Ha tevékenységek szerint rendezzük egy év ellátási eseteit, az 1/7. táblázat képét kaphatjuk (a táblázat a fantázia szüleménye, a feltüntetett számok illusztrációk)

1/7. ábra: Egy év ellátási esetei tevékenység szerint rendezve
(a táblázat a fantázia szüleménye, a feltüntetett számok illusztrációk)

Minthogy haláleseményeink meghatározó része kórházban történik, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ápolás és a betegmegfigyelés jelentőségét sem. A legszorosabb betegmegfigyelés a műtőben valósul meg, ahol JELEN VAN 1 beteghez 1 aneszteziológus orvos és 1 szakasszisztens. Az intenzív osztályon 1 beteghez 1 ápoló és állandó orvosi jelenlét, az őrzőben 2 beteghez 1 ápoló és elérhető orvos, az aktív osztályon 6 beteghez 1 ápoló és elérhető orvos, a krónikus osztályon 10 betegenként 1 ápoló és időszakosan elérhető orvos, az ápolási osztályon 10 betegenként 1 ápoló és háziorvosi szintű rendszerességgel elérhető orvos. Nevezzük ezeket OBSZERVÁCIÓS SZINTEKNEK. (valahogy így látnám szívesen a minimum rendelet elejét, jelenleg a 60/2003. ESzCsM rendelet a hatályos) Eltérő obszervációs szinteken töltött ápolási napok egységköltsége eltérő. Ha a fenti számokkal számolunk, akkor egy őrzőbeli ápolási nap ápolói bérköltsége 3-szorosa az aktív osztályos ápolói bérköltségnek.

Mind az 5. részben ismertetett, betegségek/halálokok/állapotok számának méréséből származó, megegyező betegség megelőzési stratégiáknak megfelelően csoportosított 1/5. táblázat, mind az elvégzett munka méréséből származó, tevékenységek szerint csoportosított 2/5. táblázat – az adatszolgáltatásra kötelezett egészségügyi szolgáltató képviseletében eljáró orvos munkavégzése során előálló – az egyes ellátási esetek szerint rendezett elemi információkon alapszik. Az elemi információknak tartalmazniuk kell egy olyan információs mezőt, ami a beazonosítja az egy személyhez tartozó adatokat, de a valódi személyi azonosság adatai a rendszer működtetéséhez nem szükségesek. Ez lehetőséget teremt, hogy az államigazgatás különböző szisztematikus adatgyűjtéseiből származó – betegségek megelőzése, egészségügyi rendszer üzemeltetése szempontjából releváns – információkat úgy dolgozzuk fel, hogy személyes adat az adatfeldolgozóhoz nem kerül. A két táblázat információinak „metszetéből” az alább látható 2/7. táblázat származtatható (a feltüntetett számok illusztrációk). A személyes adatot nem tartalmazó adatállományból – a várandóssághoz hasonlóan – számos ábrázolási lehetőség adódik, azaz számos múlt – és akár jelen – idejű, betegségekre, rendszerüzemeltetésre vonatkozó kérdést lehet tényszerű adatokkal megválaszolni.  

2/7. ábra: Várandósság összesített adatai
(a feltüntetett számok illusztrációk)

A feldolgozható adatokból származó asszociációs lehetőségek száma olyan magas – és egyáltalán nem biztos, hogy mind értelmes – hogy lehetetlen a „tudás” listázása. Ennek a rendszernek kérdéseket kell megfogalmazni, és ha a rendszer a kérdés megválaszolására képtelen, akkor lehetőséget kell biztosítani neki, hogy a beérkező adatszerkezeten úgy alakítson, hogy a jövőben meg tudja válaszolni a feltett kérdést.  (pl.: Magyarországon dolgozó orvosok száma nem egyenlő a Magyarországon receptet felíró orvosok számával) Ez egy „kérdést megválaszoló” szervezet/szervezeti funkció alakítását követeli meg.

A megfigyelés orvosi vizsgálat módszere a szisztematikus adatgyűjtésen, rendszerezésen, tároláson és hozzáférhetőségen alapszik. Hozzáférhetőség a kutatók számára és hozzáférhetőség – ha Magyarország teljes területére kívánjuk kiterjeszteni – rendszerezett és rendszeres kimutatásokhoz minden állampolgár számára.

A kutatók számára olyan lehetőségeket rejt – teljes populációnkon vizsgálva –, mint például összefüggés keresés a szívinfarktus és a tulajdonolt ingatlan száma (akár összes alapterülete, minősítése, tájolása, stb.) közt, úgy, hogy az eljárás során nem keletkezik személyes adatot is tartalmazó adathalmaz, a tulajdoni nyilvántartást vezetőknek nincs rálátása az ügyfél betegségére éppúgy, ahogy a betegségeket gyógyítóknak sincs rálátása az ügyfél ingatlanjaira. Engem érdekelne, van-e összefüggés a lakás nyugati fekvése és a szívinfarktus betegség között (populációs szinten).

Ha az államigazgatás kommunikációs rendszerét (ügyfélkapu) is csatlakoztatjuk a rendszerhez, akkor megtehetjük, hogy minden világra hozatali esemény után egy évvel minden anyát megkérdezünk szülés élményéről, arra keresve a választ, hogy min változtassunk, milyen irányba formáljuk közösségi szabályainkat a szüléssel kapcsolatban? Akár olyan mélységig, hogy vissza tudjuk mutatni, hogy a császármetszés fájdalom élménye vagy a szülés fájdalom élménye nagyobb (és mennyivel és ez hogyan változik időben), vagy hogyan van összefüggésben az első szülés élménye a második gyermek vállalási kedvvel. Mindezt anélkül, hogy a válaszadó személyazonossága az adatfeldolgozóhoz eljutna.

A nyilvánosság számára adandó információ megjelenítés mélységi mértékében irányadó, hogy a közölt adatokból személyazonosság ne legyen beazonosítható. Ez megkövetel egy adatközlési szabályt, például, ha a megjelenítendő – személyek számát tartalmazó – táblázat soraiban lévő darabszám értékek bármelyike 5 alatti, akkor egy szinttel feljebbi csoportosítás végzendő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarország területének megyénkénti bontást használó megjelenítése csak akkor lehetséges, ha minden megyében legalább 5 a megjelenített számérték, egyebekben az ország egységes megjelenítése használatos. Ez a szabály a kezelt információ tömegét tekintve kellő mozgásteret ad az információ rendszerét kezelő szervezet és a rendszerezett információra kíváncsi állampolgár között. (Előfordulhat azonban, hogy a nulla érték jelentőséggel bír a fenti példában, ilyen – kivételes – esetekben az 1,2,3,4,5 számok helyett az 1-5 megjelölés használható.)

A nyilvánosság számára – halálokokról, betegségekről, állapotokról, az állami ellátórendszer üzemeltetési paramétereiről – adandó információ megjelenítés tartalmi mélysége közmegegyezés tárgya. Visszautalva az 1-4. rész tartalmára, bizonyítottnak tekintem, hogy a közös, populációs szintű, betegségek elleni védelemnek általános életet meghosszabbító hatása van. JELEN kihívásainknak és technikai lehetőségeinknek megfelelően pontos és részletes, bárki számára értelmezhető adatelemzéssel, statisztikákkal ugyanúgy általános életet meghosszabbító hatást érhetünk el, mint elődeink. A feladat nem kevesebb, mint a korszakváltás ebben a témában. Miért nem vállaljuk büszkén, hogy a XY kórházban tavaly 278 egyén lágyéksérv betegségének műtéti megoldása megtörtént, mindenki hazament és 30 nap múlva is életben volt? A valós adatok megismerése lehetőséget teremt, hogy életünk közös szabályait, közösen, közmegegyezéses irányba változtassuk.

Az 5.részben ismertetett, primer prevenció mérésére szolgáló 1/5. táblázat és a szekunder/tercier prevenció üzemszerű működését mérő 1/7. táblázat (fent) megalkotásához SZÜKSÉGES az adatkapcsolat a Központi Statisztikai Hivatal halottvizsgálati bizonyítványokból, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő betegforgalomról, valamint az egyes ellátó szolgáltatók fenntartóitól származó gazdálkodási adatokról készített adatbázisaikkal. A különböző adatforrások egymáshoz való logikai kapcsolása megkövetelheti, hogy az egyes felhasznált adatforrások tartalmazzanak logikailag kapcsolható elemeket/halmazokat. Például a halottvizsgálati bizonyítvány tartalmazzon társadalombiztosítási azonosító jelet (jelenleg így van), legyen elérhető az orvosok részére történt, telephelyenkénti és szakmánkénti bontásban az összes bérjellegű közkiadás (jelenleg ez – tudomásom szerint – még nem elérhető). Azaz, a különböző adatforrások logikai kapcsolását végző szervezetnek lehetőséget szükséges biztosítani az egyes adatforrások adatkapcsolat szerkezeti – és áttételesen az adatforrások elemi – felépítésének alakításában.

Magyarország Alaptörvénye a 23. cikkben lehetőséget teremt az Országgyűlésnek, hogy létrehozzon egy, a magyar Országgyűlésnek felelős, új szervezetet, mely feladata a nyilvánosság útján történő, részletes, méréssel alátámasztott, halálokokról, betegségekről, állapotokról, az állami ellátórendszer üzemeltetési paramétereiről szóló közhiteles tájékoztatás és a megfigyeléses orvosi vizsgálatok anonim adattal való kiszolgálása. Én legszívesebben a Semmelweis Ignác Magyar Nemzeti Egészségügyi Adatbankban dolgoznék.

Jelen korunk kihívásai újraértékeltetik velünk a vírusok által okozott megbetegedések epidemiológiájának szerepét. Az 1. rész bevezetőjében felvetett problémára nem egyszerű válaszolni, nem is vállalkozok rá. Arról azonban meg vagyok győződve, hogy a rendelkezésünkre álló információ részletezettségéért, közérthetőségéért és pontosságáért van tennivalónk és lehetőségünk is. 

Magyarországon a legutóbbi 50 évben történt 6.793.538 haláleset, a haláleseményeinkkel kapcsolatos eljárásrendünk áttekintése és némi ízelítő a lehetőségeinkből a következőkre tanít:

  • A közös, populációs szintű betegségek elleni védelemnek általános életet meghosszabbító hatása van.
  • A kor kihívásainak és technikai lehetőségeinek megfelelően pontos és részletes, egyedi eseményeket rögzítő és feldolgozó és bárki számára értelmezhető adatelemzéssel, statisztikákkal igazolni tudjuk erőfeszítéseinket.
  • A fertőző betegségeknek, az öngyilkosságnak, a baleseti halálnak vagy bármely emberi cselekvés okozta halálnak jó mérőszáma az időegység alatti elhunytak száma.
  • Célszerű lehet a halottvizsgálati diagnózisok alkotását patológusra bízni.
  • Célszerű lehet több halálok megjelölésének lehetősége.
  • Célszerű lehet módszertan kidolgozása a halálesemények csoportosítására a tekintetben, hogy a halálesemény hordoz-e a primer prevenció számára tanulságot hordozó információt.
  • Célszerű lehet a velünk együtt elő betegségek megelőzési stratégia szerinti csoportosításban való megjelenítése.
  • Célszerű lehet az egészségügyi szolgáltatók munkavégzésének tevékenységek szerinti megjelenítése.
  • Célszerű lehet egy a halálokokról, betegségekről, állapotokról, az állami ellátórendszer üzemeltetési paramétereiről szóló közhiteles tájékoztatást végző szervezet alakítása.

Szintay István

Előző részek:

Gondolatok a halálokokra vonatkozó statisztikáról

“Több évet élhetett volna még…

A kötelező halottkémléstől a halottvizsgálatig

A BNO-10 kódokról

1 halálok vs. 1 teljes élet

Az orvos – beteg találkozás folyamata

Hozzászólás írása