1 halálok vs. 1 teljes élet

Mi(k)re tanít minket polgártársunk halála? – 5. rész

Ha a halálok kifejezést az előzőekben ismertetett időbeli perspektívában értelmezzük, nem csoda, hogy meghatározása a bevezetésekor egyértelmű volt. Mindenki 1 darab, kvázi egyértelmű betegségben halt meg (persze az ismeretlen halálok csak 1970(!)-re csökkent 10% alá). Az információ szerzés elsődleges célja a darabra megmondható elkerülhető halálesetek, a többitől való elkülönítése volt. Minthogy manapság gyakran fordul elő, hogy több betegséggel is együtt élünk halálunkig, az egy darab halálok megjelölése következményes információ és egyben kontrollpont vesztést is eredményez: a halottvizsgálatkor egyszemélyben(!) választanunk KELL például influenza vírus fertőzés és krónikus tüdőbetegség (végállapota) közt. Mivel a fertőző betegségek haláloki kontrollpontja a NEM fertőző betegségek összessége, így egy halált is gyakran okozó (magas letalitású) fertőző megbetegedés halál okként NEM megjelölésének a LEHETŐSÉGE lehetetlenné teszi az adott fertőző betegség pontos halálozásának mérését. Azaz, a darabra megmondható elkerülhető halálesetek, a többitől való elkülönítését (mely másfél évszázados vívmány!).
A halottvizsgálat államigazgatási aktus, melyet kizárólag általános orvos végezhet. A különböző szakterületek azonban más időtartamban, rendszerességgel tartják a kapcsolatot ügyfeleikkel (a nőgyógyász a várandósság elejétől a szoptatás végéig, az aneszteziológus az altatás elejétől a végéig, a kórboncnok bizonyosan csak egy alkalommal). Ennek megfelelően a használt szókészletünk (BNO) tartalmi elemei is reprezentálják szakmáink időbeliségét is. Arra a kórfolyamatra/állapotra, hogy előjel nélkül, hirtelen megállt valakinek a szíve, a körülményektől és a vizsgáló szakvizsgájától függően mondhatjuk, hogy hirtelen szívhalál (ha focipályán történik egy játékossal, I461), kamrafibrilláció (ha intenzív osztályon egy monitorozott betegnél, I490) vagy végelgyengülés (alapbetegségek nélkül, 92 évesen reggel nem ébred fel, ilyen BNO nincs is, talán R960). E kórfolyamat – a váratlan szívmegállás – számosságának a statisztikai szempontú információs kontrollpontja a megkezdett-, a sikeres- és a sikertelen újraélesztések száma. Általában a nem fertőző betegségek haláloki kontrollpontja nem egy másik betegség, sőt a megelőzés szempontjából a mérési kontrollpontok csak betegség/állapot specifikusan határozhatóak meg. Államigazgatási szempontból azonban az érdeklődés tárgya az egyes betegségekkel kapcsolatban viszont általános: Megtettünk-e mindent? Mely betegségek kapcsán van fejlődési lehetőség, hova fókuszáljunk?
„Számuk megjelenítése, időbeli alakulásuk figyelése szolgálja az egészségi állapot javítását és a betegségek megelőzését célzó törekvést, mely a történelmi kor kezdetétől jól azonosítható az egyén és a közösség szintjén egyaránt.”
Az összes halálok, betegség és állapot teljes spektrumának használatát a teljes lakosságon értelmezve két független adatrendszerünk dolgozza fel. Az egyetlen kapcsolódási pont, hogy az adatszolgáltatást orvos végzi.
1. 143 éve államilag kötelező halottvizsgálat eredményeképp előálló adatbázis (előnye: az összes halálesetet rögzíti, társadalmilag teljeskörű, hátránya: 1 db halálokot jelöl meg, a halottvizsgálatot egy személyben végző orvos – fenti okokból – látószögétől függ, valamint ezen egyszemélyi döntés szakmai kontrollja nem igazán megoldott).
2. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályai szerint (43/1999. Kormány rendelet) felépülő betegforgalmi adatbázis (előnye: az összes állami finanszírozású egészségügyi rendszer-ügyfél találkozást rögzíti, az összes felmerülő diagnózist rögzíti, hátránya: nem teljeskörű, nem tartalmazza azokat, akik nem jártak orvosnál és azokat sem, akik csak magánszolgáltatókhoz jártak. Ezt a hátrányt az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér részben kezeli).

Miért ne tehetnénk meg, hogy képzünk még egy kapcsolódási pontot és az összes velünk élő betegséget és halált egy, a megelőzési tevékenységeink hatékonyságának mérésére fókuszáló táblázatban jelenítjük meg? Kihasználva az eddig ismertetett módszerekben rejlő jövőbeli lehetőségeket, a mellékelt 1.táblázat a fantázia szüleménye, egy teljes év hipotetikus adatait dolgozza fel, megjelenítési okból részletezve mutatom be.

1. ábra: Példa a halálok jelentés lehetséges új szerkezetére

Van lehetőségünk a betegségek megjelenítése és csoportosítása tekintetében a BNO rendszertől eltérő csoportosítást IS elvégezni (ne feledjük, ez a „szótár” tartalmazza az összes orvosi szakma „tájszólását” és rendszere a „nyelvi” kapcsolat). Rendszerezési alap lehet a megegyező betegség megelőzési stratégia, ugyanis épp a megelőzési tevékenységek hatékonyságát kívánjuk mérni. Kívánt részletezettsége a kíváncsiságunktól és a lehetséges bevethető megelőzési stratégiáktól függ.
A betegségek/állapotok mellé feltüntethető – a mérési adatokon nyugvó – betegszám (prevalencia), az adott évben keletkezett új betegek száma (incidencia), a kórházban kezelt betegek száma, a kezelést követően otthonukba távozott betegek száma és a halottak száma is. A halottak számát 3 csoportra bonthatjuk: akiknek a kórtörténetükben volt olyan pont, ahol kijelenthettük, hogy esetükben gyógyító jellegű tevékenységet folytatni nincs tovább értelme (92 évesen – ágyhoz kötötten – álmában megállt a szíve), akikért küzdöttünk, de nem sikerült (szívmegállás esetén a sikertelen újraélesztések száma) és a többi. Ezen maradék számossága adja a megelőzés célcsoportját az egyes betegségek tekintetében, e csoport célértéke lehet nulla!
Célként megfogalmazható, hogy minden magyar CSAK életmódjának, krónikus betegségeinek, életkorának megfelelő időben vagy ugyan sikertelen, de tudásunk szerinti megfelelő kezelést követően haljon meg. Természetesen ez a maradék minden betegség tekintetében sosem lesz nulla, mindig lehet olyan állampolgár, aki szabad akaratából az adott halálos betegségében nem kíván élni az ellátórendszer segítségével.
Halottjaink 3 csoportra bontása tájékoztat a biológiailag bekövetkező bizonyosságról, a szakmapolitikai feladatról és a politikai feladatról az egyes betegségek/állapotok tekintetében, számosságuk, arányuk, időbeli változásuk használhatóak erőfeszítéseink mérésére is. Értelemszerűen ez egyedileg értékelendő a megegyező betegség megelőzési stratégiájú betegségek/állapotok tekintetében, hiszen a tetanusz oltás csak a tetániás görcs és halál ellen megfelelő védekezési stratégia. Célként kijelölhető e 3 kategóriába történő sorolás módszertanának kidolgozása, mely során a biológiailag bekövetkező bizonyosság idejének becslésére a betegforgalmi adatok segítségünkre lehetnek. Ha egy krónikus tüdőbeteg tavalyelőtt 1 hónapot volt kórházban, tavaly 2-t, idén 5-t, jövőre nagy valószínűséggel nem fog hazatérni. Ilyen modellszámításokkal megkímélhetnénk a halottvizsgálatot végző orvost attól, hogy nyilatkozzon: alanya vajon élhetett-e volna még 2 évet?

2. ábra: Példa a halálok jelentés lehetséges új szerkezetére a betegség specifikus adatokkal bővítve

E tájékoztató táblázat bővíthető betegség specifikus adatokkal is (2.ábra). Ide tartozik például a tünetmentes (azaz betegségmentes) fertőzöttek száma egy fertőző betegség tekintetében, de lényegében bármilyen betegségre/állapotra egyedileg vonatkozó, mérhető adat is ide rendelhető.
Visszatekintve még az 1.táblázat 1-2.ábrájára a számadatok tartalmaznak egy elsőre fatálisnak tűnő hibát: az egy évben összesített és ábrázolt halottak száma több, mint a tárgyévben kitöltött halottvizsgálati bizonyítványok száma. Valóban. Ez a matematikainak tűnő probléma abból adódik, hogy megengedjük, hogy egyszerre több betegségünk és több halálokunk legyen. E táblázat oszlopaiban szereplő számadatok nem összeadhatóak, azaz sem összegükben, sem arányukban nem informatívak. Viszont soraiban olyan információt kapunk, mint napjaink vezető híreiben csak az ÖSSZES velünk együtt élő betegség/állapot tekintetében, akár napra pontosan.
A 2. ábrán láthatjuk továbbá, hogy a betegség és a kórházban végzett tevékenységek közt nehezen fedezhető fel összefüggés. Tüdőgyulladás kezelése és szívmegállás? Attól, hogy valaki ács, lehet római katolikus is. Tegyük fel 8. napja kórházban volt a már kvázi gyógyult tüdőgyulladása miatt, ment volna haza és reggel minden előjel nélkül nem ébredt fel és a kórboncolás sem igazolt semmi egyebet. A mai tudásunk szerint a szívmegállás sem válogat, mindkét halálok jelentésével jelezhetjük, hogy számunkra is megdöbbentő, elgondolkodtató, váratlan esemény volt az általunk már gyógyultnak hitt páciensünk halála. De nem csak a tevékenység nem határozza meg EGYÉRTELMŰEN a betegséget/halálokot, hanem a betegség sem a végzett tevékenységet. Egy 29 éves zongoraművész fedett csuklótörésénél a teljes funkció visszaállítására törekszünk, akár több, tojáspatkoláshoz hasonlító műtéttel, míg egy 82 éves cukorbeteg fedett csuklótörését begipszeljük és azért imádkozunk, hogy nehogy megsérüljön a bőre. Sőt egyszerre több betegség miatt is lehetünk kórházban (csuklótörés és agyrázkódás) és az is lehet, hogy a 23:30-kor elkészült sima csuklógipszelés után felajánljuk – tömegközlekedés nem lévén – páciensünknek, hogy pihenje ki magát. A betegségek élete épp oly szerteágazó, mint a testekhez tartozó lelkeké.
A betegségek viszont – statisztikai szempontból – az orvos tollából keletkeznek az orvos munkavégzése során. Mi lenne, ha az információt direkt az elvégzett munka mennyiségi és tartalmi monitorozásából vezetnénk le? 

Folytatás következik…

Szintay István

Előző részek:

Gondolatok a halálokokra vonatkozó statisztikáról

“Több évet élhetett volna még…

A kötelező halottkémléstől a halottvizsgálatig

A BNO-10 kódokról

Hozzászólás írása