A BNO-10 kódokról

Mi(k)re tanít minket polgártársunk halála? – 4. rész

A betegségek és halálokok szerteágazó típusainak statisztikák készítésére is alkalmas rendszerbe szervezése (osztályozása) és ennek nemzetközileg egyeztetett rendszere csak a 19. század végén alakult ki, és pontosítása, finomítása, helyesbítése az óta is folyik, jelenleg Magyarországon a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, ICD-10 – International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems) van érvényben (42/1995. (XI. 14.) NM rendelet), a 11. verziót 2018. júniusában publikálta az Egészségügyi Világszervezet. Így – a 4. részben – már nem meglepő, hogy a rendszer a kolerával (A0000) kezdődik.
A kulcsszó a nemzetközi. Képzeljük el hogyan járnánk el, ha kellene csinálnunk egy halálokokról, betegségekről és állapotokról szóló, a Világ összes nyelvét tartalmazó szótárat. (…) Én egy táblázatot készítenék, ahol az oszlopok feliratai a következők: neve magyarul; jelentése magyarul; neve angolul; jelentése angolul; neve németül, s a többi. Hogy mi kerüljön azonos sorba a másik nyelvvel, az egy szép kihívás és túlmutat a nyelvészeten, folyamatos, nemzetközi egyeztetéseket követelő feladat és működik is.
Igen ám, de hogyan rendezzem a sorokat? Magyar ABC szerint, német ABC szerint, …? Nyilván egyik sem jó megoldás, az egyszerű sorszámnál pedig a besorolni kívánt információban azért sokkal több van. Ez lett a BNO kód, egy úgynevezett beszélő kód (első karakter jelzi a főcsoportot, a második az alcsoportot, a harmadik a csoportot, stb.). Nemzetköziségből fakadóan, ha a közösség bármelyikének igénye van egy új sorra – persze ennek feltétele, hogy ilyen sor még nem létezik és valóban a témába vág – beillesztésre kerül. Y36.5 Háborús cselekmények nukleáris fegyverek révén, X52 Elhúzódó tartózkodás súlytalansági állapotban, W58 Krokodil vagy aligátor harapása, V95.4 Utas sérülése űrjármű balesetben.
A rendszerezés alapja értelemszerűen a sorok jelentése. Mivel a betegségek rendszerezése egy több évszázados múltra visszatekintő tudományág – tudományos ösztönből – meg kell felelnie az aktuális kor kihívásainak és a nemzetközi sokszínűségnek, melyet az aktuális kor technikai lehetőségei limitálnak.
Általában bármely korszak váltáskor – a legjobb szándékunk mellett is – követhetünk el hibákat. De ezt csak az utókor fogja tudni hibának nevezni, mi nem jöhetünk rá, hiszen mi mindent megteszünk. Ugyanakkor mi nem ismerhetjük az utókor lehetőségeit és mi is azért keressük a múlt hibáit, hogy saját életünket változtassuk.
A fentiek miatt a BNO – per definitionem – nem lehet rossz, maximum lassan fejlődik. Bárki változtathat rajta (az eljárásrendnek megfelelően), valószínűleg lesz 12-13. verziója is. A rendszer használata viszont csupán csak a kód és a kód jelentése közti kapcsolatot tartalmazza, ami egyúttal a nemzetközi „betegség” nyelv, a nemzetközi egészségügyi statisztikák nyelve, a mai tudásunknak megfelelően csoportosítva. A BNO a módszertanából adódóan tartalmaz anatómiai és funkcionális felosztást és más többszörös értelmezési lehetőséget is teremt. A16.1 Tüdőgümőkór, bakteriológiai és szövettani vizsgálat nélkül, J15.9 Bakteriális tüdőgyulladás, k.m.n. (külön megjelölés nélkül).
Megtehetjük, hogy a kódrendszerből az adatközlő számára alkalmazható kódok körét szűkítjük az aktuális adatközlésben. Például megtehetnénk azt – ennek nem így és ennyire szűken lehetne értelme –, hogy halál okként csak a BNO a főcsoportra kérdezünk rá (22 darab). Egy ilyen hipotetikus változtatás eredménye az lenne, hogy a 2. rész/2.ábrája sokkal minimalistább lenne. Ha másra nem használjuk, elég lenne ennyi is. Sok munkát spórolhatnánk. A szűkítés értelmét, mértékét az adja meg mit szándékozunk az adattal kezdeni.
A BNO rendszer nem tartalmaz stádium beosztást (nem is ebbe a rendszerezésbe tartozó probléma, külön adatmezőt érdemelne). Erre az információra pedig égető szükség lenne ahhoz, hogy az adatokból pontosabb képet kapjunk a történt eseményekről, akár a halálhoz vezető útról: Ha egy krónikus tüdőbeteg szívinfarktust kap és meghal, miben halt meg? És ha egy végstádiumú krónikus tüdőbeteg? És ha egy influenzás végstádiumú krónikus tüdőbeteg? És ha egy influenzás krónikus tüdőbeteg?
Leginkább az vezetne előre, ha úgy gyűjtenénk össze az információkat, hogy később – ha úgy adódik – az akár több szempont szerinti kérdésmegválaszolási lehetőséget is adjon számunkra. Az 1.ábra egy lehetséges minta egy példa kitöltéssel.

1. ábra: Példa a halálok jelentés lehetséges új szerkezetére

Ezzel megengedjük ugyan, hogy több betegségben is meghalhatunk egyszerre, de megnyerjük az egyes betegségek VALÓS PRIMER mortalitását. Ez definíciójából adódóan nem összeadható. Tudnunk kell: ha ezt választjuk, véget ér az absztrakt stílushoz hasonlító kép folytatása (2. rész 2.ábra) és új ábrázolásmódra, új gondolkodásmódra lesz szükség a haláleseményekkel kapcsolatban (is).

A szezonális influenza terjedési képességét, megbetegítési képességét, okozott kórképét jól ismerjük. Mivel jelenlegi tudásunk szerint ritkán okoz halálos megbetegedést a krónikus betegségekkel nem rendelkező populáció körében és rendelkezünk védekezési stratégiával is, ezért a pontos társadalmi átfertőzöttség mérésének költség/haszon vizsgálata a költség minimalizálása felé billen, így a szezonális influenza halálozását a különböző szakirodalmak más-más értéktartományra becsülik. Hogy mi a jó stratégia, az a kórokozótól és a betegség lefolyásától függ.

A jól ismert fertőző betegségek elleni küzdelem állami kézbe vétette a megelőzést. Bizonyította – a kor kihívásainak és technikai lehetőségeinek megfelelően pontos és részletes, egyedi eseményeket rögzítő és feldolgozó, a mai napig működő és bárki számára hozzáférhető adatelemzéssel, statisztikákkal – hogy a közös védelemnek mekkora általános életet meghosszabbító hatása van. E közös védelem vívmányaként létrejött szabályrendszerünk olyan erős, hogy a mai napig jogrendünk része. Így van olyan hivatalnokunk, aki jogosult a szükséges járványügyi intézkedések elrendelésére nem csak abban az esetben, hogy ha Kormányunknak eszköztára valamilyen okból ezirányban korlátozva lenne. Ezt tették elődjeink dédunokáikért, ükunokáikért, ükükunokáikért. A jelen kor kihívásaira nekünk kell megtalálnunk saját válaszainkat.

Folytatás következik…

Szintay István

Előző részek:

Gondolatok a halálokokra vonatkozó statisztikáról

“Több évet élhetett volna még…

A kötelező halottkémléstől a halottvizsgálatig

Hozzászólás írása