“A segítő szakmákban dolgozók sokszor elfelejtik, hogy néha nekik is szükségük van segítségre.” – Interjú

Több, kifejezetten egészségügyi dolgozók számára lelkisegélyt nyújtó kezdeményezés jelent meg a COVID-19 járvány kitörése óta. Az alábbi interjúban Székely Andrást, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány kuratóriumi tagját kérdeztük erről a speciális lehetőségről.

Székely András 3 évig volt a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke, kuratóriumi tagsága mellett jelenleg az Európai Szövetség a Depresszió Ellen (EAAD) szervezet hazai képviselője.

Mióta nyújtotok külön segítséget az egészségügyi dolgozóknak? Hogyan merült fel, hogy külön megszólítsátok ezt a munkavállalói csoportot?

A járvány megjelenésekor, mikor már látszott, hogy az egészségügyi dolgozók megterhelése eddig nem látott mértékben nőni fog, úgy gondoltuk, mindenképpen szükségük lesz lelki támogatásra. Azt feltételeztük, hogy nagyobb mértékben, mint általában, mivel ez a rendkívüli állapot más jellegű veszélyeztetettséget is jelent majd a dolgozók számára. Buza Domonkos, kuratóriumi elnökkel úgy döntöttünk, hogy megszervezünk egy szakmai csapatot, amelyik kifejezetten az egészségügyi dolgozóknak, orvosoknak és szakdolgozóknak egyaránt, nyújtana lelki elsősegélyt. Erre a feladatra olyan segítőket – pszichiátereket, pszichológusokat, mentálhigiénés szakembereket – kerestünk, akik rendelkeznek kórházi tapasztalattal, tisztában vannak alapvető fogalmakkal, munkahelyi viszonyokkal.
Sajátos, hogy egy hivatáscsoportnak külön dedikálásra kerül a lelki elsősegélynyújtás, ugyanis maga az igény erre munkakörtől, szakmától független, hiszen a probléma belül van. Úgy gondoljuk azonban, hogy ebben a helyzetben segíthet az, hogy itt olyan szakemberekkel tudnak beszélni, akik jobban ismerik azokat a problémákat, amikkel az egészségügyben dolgozóknak meg kell küzdeniük.

Vannak speciális vonatkozásai az egészségügyi dolgozóknak nyújtott lelkisegélynek?

A betegellátás bármely területén is dolgozik valaki, annak megvannak a maga jellemzői, mint a szakzsargon, a szleng, gyakori szituációk. Mikor segítséget kér a dolgozó, nálunk olyan szakemberrel tud beszélni, aki a kórházi tapasztalata révén, megértheti, ismerheti a felvázolt helyzetet. A nyomás, mint lelki teher nem azon múlik, ki milyen szakmában gyűjtötte magára. Azonban a kapcsolatteremtésben segít és könnyebben nyílnak meg a dolgozók, ha annak mondhatják el a gondjaikat, aki elsőkézből ismeri azt a problémakört, amivel küzdenek.
Azzal, hogy olyan segítőket alkalmazunk, akik már tapasztalatot szereztek egy kórházi közegben, nem célunk, nem is lehet, hogy megoldjuk az egészségügyi rendszerben felmerülő problémákat, vagy elmondjuk, hogy egy adott helyzetben mit kell tenni. Ez inkább segíti a kapcsolatteremtést, a bizalom kiépítését, növeli a hajlandóságot, hogy segítséget kérjenek azok, akik úgy érzik, szükségük van rá.

Sokan kérnek tőletek segítséget?

Mivel ez még egy nagyon új lehetőség, nincs a köztudatban, nem keresnek bennünket akkora számban, de egyre többen telefonálnak. Sajnos jellemző, hogy a lelki dolgoknak nem tulajdonítunk elég nagy jelentőséget, sokan úgy érzik, hogy a segítségkérés a gyengeség jele. Ez egyáltalán nincs így. Mi azt szeretnénk, ha az emberek megértenék, hogy az, hogy valaki felismeri, hogy segítségre van szüksége, pont az erőnek a jele, hogy felismerem, hogy probléma van, hogy tudom, hogy ahhoz, hogy jól tudjam végezni a munkámat, szükségem van valakire, aki meghallgat. A segítő szakmákban dolgozók sokszor elfelejtik, hogy néha nekik is szükségük van segítségre. Azokban, akik állandóan másoknak segítenek, ott van az érzés, hogy segíteni tud másokon, de magáról sokszor elfelejtkezik.

Vannak jellemző problémák, melyek kifejezetten az egészségügyi dolgozók körében fordulnak elő? Milyen jellegű gondokkal keresnek meg benneteket?

Természetesen léteznek adott szakmához kötődő problémák. De ha valaki telefonál, nem egy konkrét problémát kell felvázolnia, amelyben segítséget akar kérni, hanem itt el tudja mondani mindazt, amit máshol nem. Értő meghallgatást nyújtunk, hogy aki elmondja a problémáit, érezze, odafigyelünk és empátiával meg tudjuk hallgatni. Bár mi konkrét megoldást nem tudunk javasolni, abban tudunk segíteni, hogy a saját külső és belső erőforrásait jobban felmérje, felismerje, aktiválja. A segítők esetleg olyan kérdéseket is tudnak feltenni kórházi tapasztalatuknak hála, amelyek útmutatást adhatnak a probléma megoldásához.
Jelenleg a legnagyobb lelki terhet az ismeretlen helyzet, a bizonytalanság jelenti. Az egészségügyi dolgozóknak a mindennapi életbe történő, eddig ismeretlen szintű beavatkozás, az újfajta családi gondok közepette is a maximumot kell nyújtaniuk a saját területükön. Ha elhatalmasodnak a lelki terhek, már a meghallgatás is segítség. Nagyon nehéz a váltás, hogy a munkaruha levételével a munkahelyi gondokat is elengedjük. Az egyébként megszokott gondok is nagyobb teherré válhatnak ebben a helyzetben. Az állandó szélmalomharc, hogy amit teszek, semmin nem változtat, esetleg értelmetlen, kiégéshez vezethet. Meg kell erősíteni a dolgozóban, hogy akár ha egy emberen is segít, az is számít, az is érték.

Hogyan lenne megelőzhető a kiégés, hogyan csökkenthető a munkahelyi stressz?

A lelki segítségnyújtás során mi nem terápiát nyújtunk, hanem értő meghallgatást. Ez csökkenti a munkahelyi stresszt és növeli a hatékonyságot, mely az élet bármely területére igaz. Ha időben kérünk segítséget, nem a terápia lesz a segítségnyújtás első lépcsőfoka. Ehhez nem kell sok idő, 10-15 perc is elég lehet.

Mit tanácsolsz, mire figyeljenek most a dolgozók a lelki egészségük megóvása érdekében?

Fogadják el, hogy a lélekkel is foglalkozni kell. Ha úgy is érzik, hogy erre most nincs idő. Hajlamosak elfelejtkezni saját magukról.
Mikor leáll az ember, akkor fog tudni pihenni, feltöltődni. Lelki pihenésre is szükség van, ez nem gyengeség. Ilyenkor ki tudjuk fújni magunkat, el tudjuk mondani azt, ami zavar, hogy a mi fejünkben is helyre kerüljenek a dolgok, hogy ne magunkban pörgessük folyamatosan a problémáinkat.
A legfontosabb, hogy a másik fél meghallgasson. Ha a kollégákkal osztjuk meg a problémáinkat egy kávészünetben, segít, ha azt érezzük, hogy empatikusan meghallgatnak minket. Hogy nem csak magamnak ismétlem újra és újra a gondjaimat. Tudatosan kell figyelni arra, hogy ítéletmentesen és empatikus hallgassuk a másikat. Amire nagyon fontos figyelni, hogy a bevonódást elkerülje a hallgató fél, mert az rontja a hatékonyságot. Ha a másik fél közvetlenül érintett bármilyen problémában, akkor nem fog tudni elvonatkoztatni attól, és ítéletmentesen reagálni rá.
Hogy otthon mennyire lehet feloldani ezt a fajta stresszt, egyéni kapcsolattól függ. A teher leadása után valamennyi mindig rajta marad a hallgatón is, így neki is kell valaki, akivel feloldhatja ezeket. Fontos észrevenni, hogy otthon nehezebb lehet az ítéletmentes meghallgatás, hiszen a párunk ismeri a tulajdonságaimat. Lehet, mikor egy munkahelyi konfliktusról mesélünk neki, ott lesz benne, hogy nincs igazunk, hiszen egyébként is rosszul kezelek bizonyos helyzeteket, sokszor otthon is konfliktus van emiatt. Egy idegenben, vagy aki nem ismer annyira, nem fog felmerülni ez a kérdés, így könnyebben tud ítéletmentesen hallgatni minket.
Figyelnünk kell arra, hogy otthon ne mindig erről legyen szó, nem rakhatunk minden terhet a családunkra. Felváltva érdemes egymást meghallgatni.

A járvány után is fenntartjátok ezt a lehetőséget?

Ha enyhül vagy megszűnik a nyomás, akkor jobban felmerülhet majd az igény arra, hogy felismerjük, segítségre van szükségünk. Igaz ez a többi segítő szakmára is, a szociális munkások körében, a gyermekvédelemben is, akik számára szintén külön segítséget biztosítunk. Akkor már tudunk magunkra figyelni, van idő megpihenni. Mint a háború után. Jó esély van rá, hogy a pandémia utóhatása nagyobb lesz a társadalom és az egészségügyi dolgozók vonatkozásában is.

www.callforhelp.hu
Lelki elsősegély telefonon:
0-24 között egészségügyben dolgozók : (1) 770-7333
10:00-22:00 között szociális területen dolgozók : (1) 770-8877

Társas támogatás telefonon:
12:00-20:00 között kortalanul – idősek, fiatalok és családok : (1) 700-4788

Következő alkalommal a Mental for Doctors kezdeményezés kapcsán beszélgetünk az egészségügyi dolgozók lelki leterheltségéről.

Gresz Ágnes

Hozzászólás írása