A cselekvőképtelen- és kiskorú betegekre vonatkozó szabályok

A nagykorú, cselekvőképességében nem korlátozott beteg rendkívül széles körben gyakorolhatja önrendelkezési jogát, azaz dönthet arról, hogy milyen ellátásokat kíván igénybe venni, melyeket nem, illetve jövőbeni cselekvőképességének elvesztése vagy korlátozottá válása esetére is.

Ez a széleskörű önrendelkezési jog azonban nem illeti meg

  • a nagykorú cselekvőképtelen beteget (18 év feletti, de bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte vagy állapota miatt cselekvőképtelen),
  • a nagykorú, de az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteget, valamint
  • a kiskorú betegeket (18 év alattiak, kivétel, aki házasságot kötött).

Honnan lehet tudni, hogy a beteg cselekvőképtelenséget korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll?

  • hivatalos nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal vezeti, de ehhez az egészségügyi szolgáltatóknak nincs közvetlen hozzáférésük, ráadásul a gondnok nevét sem tartalmazza
  • a gyakorlatban a nyilatkozati elv működik, tehát ha nincs erre utaló adat és a beteg is azt állítja, hogy nem áll gondnokság alatt, akkor ennek ellenkezőjét a hozzátartozónak kell igazolnia.

Mindhárom kategóriára vonatkozó közös szabályok:

  • bár a beleegyezés jogát nem gyakorolhatják, de ha olyan állapotban vannak, őket is megilleti a tájékoztatás → de nem teljes terjedelemben, mivel az életkorához (kiskorúnál) és az aktuális pszichés állapotához mérten kell megadni,
  • a műtéti beleegyező nyilatkozatot nekik nem kell aláírniuk,
  • véleményüket a szakmailag lehetséges mértékben figyelembe kell venni,
  • a teljeskörű tájékoztatást a beleegyezés jogát gyakorló személy (meghatalmazott személy, törvényes képviselő /szülő, gyám, gondnok/, hozzátartozó) számára kell megadni,
  • esetükben nem utasítható vissza életmentő/életfenntartó kezelés, illetve olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén egészségügyi állapotukban várhatóan súlyos vagy maradandó egészségkárosodás következne be,
  • kiskorú esetében nem utasítható vissza a házi gyermekorvosi és védőnői egészségügyi ellátás sem (szükség esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat, végső soron a rendőrség közreműködése is kérhető).

Ki jogosult a fenti három betegkör esetében a beteg helyett dönteni:

  1. Nagykorú beteg, de cselekvőképtelen:
  2. ha még cselekvőképes állapotában közokiratban, vagy tanúk által aláírt magánokiratban kijelölt erre valakit, akkor ez a személy
  3. ha gondnokság alatt áll, akkor a gondnok
  4. ha nincs gondnokság alatt, akkor a beteggel egy háztartásban élő hozzátartozók, ezek  hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő hozzátartozók.
  5. Cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlásában részlegesen korlátozott betegek esetében:
  6. gondnok dönt
  7. kiskorú gyermek
  8. szülő vagy gyám

S bár rendkívül bonyolultnak tűnik a helyettes döntéshozó személyének pontos megállapítása, ennek a gyakorlatban azért nincs jelentősége, mert a helyettes döntéshozók kizárólag az invazív beavatkozásokról dönthetnek, ráadásul döntésük nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. Végső soron tehát orvosszakmai döntés alapján fog a betegellátás megtörténni.

Bár egy esetleges peres ügyben annak lesz jelentősége, hogy végső soron milyen döntés született, a későbbi rekonstruálhatóság érdekében bizonyos esetekben érdemes lehet az ellátás mögött álló indokokat dokumentálni.

A 16-18 év közötti kiskorúakra (érett kiskorú) vonatkozó speciális szabályok:

  • önállóan dönthet úgy, hogy lemond a tájékoztatásról, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse
  • lehetősége van helyettes döntéshozó kijelölésére (beleegyezés és visszautasítás jogának gyakorlására), illetve megnevezheti, hogy kit zár ki ebből a körből,
  • ők sem írnak alá műtéti beleegyező nyilatkozatot.

Kiskorú házasságot akkor köthet, ha már elmúlt 16 éves, ilyenkor a házasságkötés tényével cselekvőképessé válik, amelyet akkor sem veszít el, ha a házasságát a bíróság felbontja.

Dr. Vicze-Iván Viktória (kamarai jogtanácsos Pécsi Tudományegyetem)

Hozzászólás írása