Kinek jár a sürgősségi ellátás?

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdése szerint az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell biztosítani a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy részére a mentést, amennyiben az adott személy azonnali egészségügyi ellátásra szorul, és sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.

Mit jelent ez?

Az egészségügyi törvény 94. § (2) bekezdése szerint a beteg azonnali ellátásra szorul

  • személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, egészségügyi válsághelyzet esetén,
    • ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,
    • heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet,
    • szülészeti esemény során,
    • ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel,
    • heveny tudatzavar esetén, ideértve az ittasság miatti tudatzavart is,
    • veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén.

A törvényben hivatkozott külön jogszabály a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet. Ennek 1. §-a szerint sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében – a beteg állapotának stabilizálásáig – végeznek.

A rendelet melléklete a következő sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotokat és betegségeket sorolja föl:

  • Életet veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés
  • Átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok (Pl. embolia, Adams-Stokes-Morgagni szindróma., syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota)
  • Életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ion- háztartás életveszélyes zavarai
  • Központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (Pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma)
  • Eszméletlen állapotok
  • Status epilepticus és tüneti görcsrohamok
  • Hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, „vörös szem”, szemsérülés
  • Szepszis
  • Magas halálozású, vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen fellépő, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása
  • Szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia újszülött ellátása, akut nőgyógyászati vérzés
  • Sokk megelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai
  • Az immunrendszer fokozott, vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejthiány-állapot
  • Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély
  • Akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gégeödéma, asthmás roham, idegentest, fulladás)
  • Mérgezések
  • Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhenkívüli terhesség, petefészek ciszta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés)
  • Égés-fagyás (III.–IV. fokú és nagykiterjedésű I–II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő)
  • Elsődleges sebellátás
  • Testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüdő, lép, máj, vese) sérülése
  • Compartement szindrómák
  • Nyílt törések és decollement sérülések
  • Amputációk, (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül)
  • Súlyos medencegyűrű törések
  • Politraumatizáció, többszörös sérülésekBúvárbalesetek, magassági betegség, keszonbetegség, barotrauma
  • Áramütés, elektrotrauma
  • Hő- és hidegártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta
  • Súlyos akut sugárártalom és sugárbetegségÖngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggő közvetlen veszélyeztető állapot
  • Heveny pszichés zavarok, pszichózisokInfektológiai kórképek, melyek önmagukban vagy szövődményeik révén az életet veszélyeztető állapotot idéznek elő.

Ezt támasztja alá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/B. § (1) bekezdése, mely szerint az Ebtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató a mentést, betegszállítást, védőnői szolgáltatást, otthoni szakápolást, iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátást, mozgó szakorvosi szolgálatot teljesítő szolgáltató, valamint a beteg közvetlen jelenlétét nem igénylő diagnosztikai és kórszövettani vizsgálat és boncolás esetén az ellátás igénybevételét megelőzően, a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány bemutatását nem kell kérje.

Mindezek alapján az egészségügyi dolgozónak nem kell vizsgálnia a beteg biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha az illető azonnali ellátásra szorul, illetve annak elmaradása maradandó egészségkárosodást okozna. Akkor sem kell a jogviszonyt vizsgálnia, ha meghatározott finanszírozási szerződéssel rendelkezik.

Dr. Gresz Miklós (orvos-közgazdász, Állami Egészségügyi Ellátó Központ)

Hozzászólás