Közvetítői eljárás

Talán még kevésbé ismert, de a beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését. Az egészségügyi közvetítői eljárást a 2000. évi CXVI. törvény szabályozza. A közvetítői eljárás eredményeképpen a peres eljáráshoz képest gyorsabban és olcsóbban születhet megoldás, aminek előfeltétele, hogy mindkét fél, azaz a beteg is és a szolgáltató is rugalmas legyen, azaz a felek képesek legyenek a közös előnyök érdekében az eredeti álláspontjaikból akár engedni is. A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése. A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató. A kérelmet a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell előterjeszteni, a 1095 Mester u. 30-32. szám alatti címükön.

A kérelemnek tartalmaznia kell a beteg nevét, lakóhelyét, a szolgáltató nevét, székhelyét, a sérelmezett magatartás megnevezését és időpontját, következményeinek leírását, valamint az igényt. A szolgáltató biztosítja, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére jogosultak az eljárás kezdeményezésének módját, illetve a közvetítői eljárás lényegét megismerhessék. A közvetítői eljárás lehetőségéről a betegjogi képviselő is tájékoztatást ad. Ha mindkét fél az eljárás lefolytatása mellett dönt, a kamara felhívja a feleket a kamarát megillető általános eljárási költség fele-fele arányban történő megfizetésére. Ha a felek az általános eljárási költséget megfizették, a kamara a feleket meghívja abból a célból, hogy a közvetítői eljárást lefolytató egészségügyi közvetítői tanács összetételében megállapodjanak.

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a költségek előlegezése a szolgáltatót terheli. A nyilatkozat aláírásával egyidejűleg a felek előzetesen megállapodhatnak az eljárás során felmerülő költségek viselésének módjáról is. A nyilatkozat aláírását követően a tanács a feleket részletesen meghallgatja. Ennek során a felek kifejtik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat. A felek az első ülésen a rendelkezésükre álló okiratokat is kötelesek bemutatni. A tanács megkísérli a felek között egyezség létrehozását. A felek által megkötött egyezséget a tanács írásba foglalja, azt a tanács tagjai és a felek is aláírják. Az egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, vagy részben tudomásul vette. Ez utóbbi esetben meg kell jelölni, hogy a biztosító milyen mértékben (összegben) veszi tudomásul a felek egyezségében foglaltakat. Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátását. Ha az első üléstől számított négy hónapon belül nem sikerül egyezséget létrehozni, a tanács az eljárást megszünteti.

Dr. Sztrilich András (ügyvéd, adjunktus, SE-ETKTársadalomtudományi Tanszék)

Hozzászólás írása