A sürgősségi betegellátó rendszer működési rendje III.

A sürgősségi betegellátó rendszer fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett formája, az (alapellátási) ügyeleten kívül, a mentés is. A Mentőszolgálat a sürgősségi betegellátás keretében földi és légi mentési feladatokat lát el, utóbbit a Magyar Légimentő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján. A Mentőszolgálat feladatkörében országosan működteti a sürgősségi segélyhívó szám(ok)hoz kapcsolódó mentésirányítási rendszert. Mentésnek nevezzük:

  1. az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan – az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas – legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása;
  2. az orvos által kezdeményezett mentőszállítás és mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítás;
  3. az életmentő tevékenységhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl.: szervátültetés);
  4. életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása;
  5. mozgóőrség;
  6. rendezvénybiztosítás;
  7. helyszínbiztosítás;

Amennyiben a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul, bárki jogosult a mentés kezdeményezésére. A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet. Egészségügyi intézmény akkor lehet a Mentőszolgálat által végzett mentés helyszíne, ha ott a beteg állapotának megfelelő ellátás személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában nem biztosítható.Fogalmak: Mentőszállítás: olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel, az orvos kezdeményezésére, a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják Mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítás: a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő, orvos által kezdeményezett, őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen. A szállítás során a beteg gyógyintézményből gyógyintézménybe kerül átszállításra. Az egészségügyi szolgáltató egy telephelyén belüli, valamint a telephelyei közötti betegszállítás, ha a telephelyek ugyanazon település közigazgatási határán belül helyezkednek el nem minősülnek gyógyintézményből gyógyintézménybe történő szállításnak. Mozgóőrség: mentési készenlét biztosítása balesetek helyszínén, továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a veszélyhelyzet elhárításának idejére. Rendezvénybiztosítás: mentési készenlét biztosítása rendezvény helyszínén, térítés ellenében, meghatározott helyen és ideig. A rendezvénybiztosítás során gyalogőrségnek nevezzük a rendezvény egészségügyi biztosításának azon formáját, amelynél a rendezvény résztvevőinek egészségügyi biztosítása mentőgépjármű igénybevétele nélkül történik. Ez esetben csak épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvényen biztosítható, amennyiben a rendezvényen résztvevők száma 1001 főnél kevesebb. Zárt térben tartott, 300–1000 fő közötti létszámú zenés táncos rendezvény esetében egy fő gyalogőrség biztosítása szükséges.1000–5000 fő részvétele esetén egy esetkocsi és legalább annyi mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen, efelett a résztvevők számával arányosan kell biztosítani a roham-, eset-, és mentőgépkocsik számát. Az 50 000 főt meghaladó rendezvény esetén oxiológiai ambulancia biztosítása szükséges. 200 000 fő feletti létszám esetén minden megkezdett 100 000 főnként további egy-egy roham- és egy-egy esetkocsi, valamint két mentőgépkocsi szükséges figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Ebben az esetben az egyik rohamkocsi mentőorvosi gépkocsival helyettesíthető. Helyszínbiztosítás: mentési készenlét térítés ellenében történő ellátása olyan helyszíneken, amelyek az ott időszakosan vagy folyamatosan végzett tevékenység jellege alapján – ideértve az építkezést, műszaki munkálatok elvégzését – a balesetveszély szempontjából fokozottan kockázatosnak tekintendők.

Gresz Ágnes (Semmelweis Egyetem)

Hozzászólás