A sürgősségi betegellátó rendszer működési rendje II.

Az előző összefoglalásban az SBO, a BFO és a speciális sürgősségi centrum működéséről volt szó. Ez alkalommal az ügyeleti szolgálat működéséről lesz szó. Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az alapellátás, a járóbeteg- és a fekvőbeteg szakellátás szerinti egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja.Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel.Az egészségügyi szolgáltató az ügyeleti ellátást

  • osztályos ügyeleti,
  • összevont osztályos ügyeleti (mátrix),
  • sürgősségi ügyeleti,
  • eseti ügyeleti, illetve
  • alapellátás keretében szervezett ügyeleti rendszerben, illetve ezek kombinációjával szervezi meg.

A fekvőbeteg ellátás keretein belül szervezett osztályos ügyeletet ott kell szervezni, ahol az ügyeleti feladatok gyakorisága miatt a folyamatos ellátás készenlét szervezésével nem oldható meg. Amennyiben több azonos vagy hasonló profilú osztály működik az egészségügyi szolgáltatónál, abban az esetben összevont osztályos ügyelet szervezése indokolt. A sürgősségi és az ehhez kapcsolódó diagnosztikai feladatok ellátására, illetve a heveny tünetek vagy sürgősségi ellátást igénylő kórkép miatt jelentkező vagy beszállított beteg fogadására sürgősségi osztály szervezése indokolt. A jogszabály szerint az eseti ügyeleti szolgálat szervezése akkor indokolt, ha az egyébként készenlét szervezésével ellátott feladatok várható mennyisége egy adott időszakban előre tervezhető módon, átmeneti időre ezt indokolttá teszi.A fekvőbeteg ellátáson kívül szervezett alapellátási ügyelet keretében

  • háziorvosi,
  • házi gyermekorvosi, illetve
  • fogorvosi ellátás történik

A fekvőbeteg ellátás keretein belül szervezett ügyelet során az ügyeletes orvos elvégzi a felvételre jelentkező betegek anamnézisének felvételét, fizikális vizsgálatát, kezdeményezi a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat és konzíliumot, a jogszabály szerint szükség esetén konzultál a beteg háziorvosával, kezelőorvosával vagy a beutaló orvossal, dönt és intézkedik a beteg ambuláns ellátásáról, megfigyeléséről, intézeti felvételéről, más egészségügyi szolgáltatóhoz történő átszállításáról, szükség esetén elrendeli, illetve elvégzi a nem halasztható diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat, illetve – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a beteg panaszmentessége esetén is az állapotának, a beutalási kórismének megfelelő gyakorisággal ellenőrzi a beteg állapotát, rögzíti a betegdokumentációban a beteg állapotát és az ügyelet idején elrendelt, illetve elvégzett vizsgálatokat és beavatkozásokat, ellátja az ügyelet során történt halálesettel kapcsolatos orvosi feladatokat, ideértve az ügyeletes orvos által vizsgált vagy ellátott, valamint a betegfelvételt megelőzően elhunytakat is, továbbá szükség esetén a rendkívüli halál esetére vonatkozó külön jogszabályban foglalt feladatokat.Az egészségügyi szolgáltató ügyeleti feladatainak koordinálása, valamint a nem orvosi ügyeletek és az ügyeleti idő alatti műszakok felügyelete az ügyeletvezető feladatkörébe tartozik. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál sürgősségi betegellátó osztály működik, az ügyeletvezető az adott műszakban a sürgősségi betegellátó osztály műszakvezető orvosa. Az ügyeletvezető irányítja, szervezi az egészségügyi szolgáltatónál az ügyeleti időre eső valamennyi műszakban, illetve ügyeletben vagy készenlétben szolgálatot teljesítő dolgozóját, utasítást adhat, dönt a felmerült vitás kérdésekben, intézkedik az egészségügyi szolgáltató működésében beálló esetleges zavarok megszüntetése iránt. A készenléti szolgálat esetén a foglalkoztatott a munkavégzés helyszínén kívül munkára készen rendelkezésre áll a napi munkaidőn kívül esetleg felmerülő feladatok ellátására. A foglalkoztatott a készenlét teljes tartama alatt munkára képes állapotban áll az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére és az ügyeletvezető értesítése alapján – az egészségügyi szolgáltatóval előzetesen egyeztetett módon – 40 percen belül köteles munkavégzésre megjelenni. A háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeletkeretében az ügyeletes orvos az ellátásra jelentkező betegeket az e célra kijelölt ügyeleti helyen látja el, illetve amennyiben a beteg állapota azt indokolja, a beteget otthonában, illetve tartózkodási helyén látja el, vagy a mentőszolgálat útján gondoskodik a beteg otthonában történő ellátásáról, illetve az állapotának megfelelő ellátási szinten működő egészségügyi szolgáltatóhoz történő utalásáról. Az ügyeleti szolgálat a háziorvosoknak a sürgős – a következő rendelési időig nem halasztható – orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálata. Az összevont háziorvosi ügyelet lehet

  • változó telephelyű ügyelet: ha az adott napon az ügyeletet ellátó háziorvos rendelője az ügyelet helyszíne,
  • azonos telephelyű ügyelet: ha az adott ügyeleti körhöz tartozó háziorvosok ugyanazon a helyszínen látják el az ügyeleti szolgálatot.

Központi ügyelet az érintett háziorvosi körzetek lakosságának folyamatos vagy meghatározott időben történő alapellátási szintű sürgősségi ellátása az adott területet ellátó mentőszolgálattal együttműködve.Az ügyeletet teljesítő orvos orvosi ellátásban részesíti:

  • a rendelőben megjelent járóbeteget, sérültet,
  • hívásra otthonában, tartózkodási helyén a fekvőbeteget, sérültet,
  • heti pihenőnapon és munkaszüneti napokon a folyamatos gyógykezelésre szoruló beteget;

Az ügyeletet teljesítő orvos gondoskodik:

  • a kórházi, szakorvosi ellátásra szoruló beteg kórházi beutalásáról, szakorvosi vizsgálatra, gyógykezelésre utalásáról,
  • szükség esetén a betegnek az illetékes intézetbe történő szállításáról;

Az ügyeletet teljesítő orvos hatósági megkeresésre vagy a sérült kérelmére orvosi látleletet készít, és azt kiadja a hatóság részére, illetőleg a külön jogszabályban foglalt térítési díj megfizetését követően a sérültnek; hatósági megkeresésre a betegnél (sérültnél) általános orvosi vizsgálatot végez, véralkohol-vizsgálathoz és drogteszthez vért vesz, illetve egyéb szükséges vizsgálatokat végez; ellátja a halottakkal kapcsolatos rendelkezésekben előírt feladatokat. A jogszabály szerint rendkívüli esetben (tömeges sérülés, mérgezés, elemi csapás stb.) a mentést megszervezi, és mindaddig irányítja, amíg a mentőszolgálat orvosa a helyszínen a mentés irányítását át nem veszi, azonban erre jelenleg képzés nincs.Az ügyeletet teljesítő orvos gondoskodik arról, hogy a beteg kezelőorvosa megfelelő tájékoztatást kapjon az általa nyújtott ellátásról (ambuláns lap, esetlap).A háziorvosi ügyeleti ellátás része az ápolói feladatok folyamatos biztosítása. Az ápoló feladata fogadni és dokumentálni kell az ügyelethez érkező hívásokat, amennyiben az ügyeletet ellátó orvos az ügyeleti feladatait az e célra rendszeresített rendelőn kívül látja el, a mentőszolgálat útján biztosítani kell a sürgős beavatkozást igénylő esetek ellátását. Sürgős szükség esetén szakszerűen meg kell kezdeni az elsősegélynyújtást és gondoskodni kell a végleges ellátás biztosításáról, elő kell készíteni az ügyelet során ellátandó vizsgálatokhoz és beavatkozásokhoz szükséges anyagokat és eszközöket, el kell látni az ügyeletes orvos által meghatározott egyéb adminisztrációs és szakmai feladatokat.A sürgősségi fogorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot vagy készenlétet kell szervezni, melynek feladata

  • fogeltávolítás,
  • vérzéscsillapítás,
  • idegentest-eltávolítás,
  • törött fog lecsiszolása,
  • gyökércsatorna megnyitása,
  • az előzőekhez szükséges érzéstelenítés és fogászati röntgen.

Gresz Ágnes (Semmelweis Egyetem)

Hozzászólás