A megkülönböztető jelzés használatának szabályai – tények és tévhitek II.

Kiemelkedő fontosságúnak tartom, hogy a sürgősségi járművek vezetői birtokában legyenek azon ismereteknek, amelyek segítségével a balesetek megelőzhetőek, értsék és ismerjék a szabályozás célját, szándékát, amennyiben pedig mégis baleset történik, érdekeik, jogaik hatékonyan védhetőek legyenek.A háromrészes írásban bemutatom a megkülönböztető jelzés használatával kapcsolatos közlekedési szabályokat, a közúti balesetekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség alapjait, valamint néhány eseten keresztül illusztrálom az elméleti szabályok gyakorlati alkalmazását. A részletes jogszabályi hivatkozásokat mellőzöm, a szabályok a KRESZrendelkezései között találhatók meg.

Az első résszel kapcsolatban felmerült kritikaként, hogy én „jogászként nézem” ezt a témát. Ezt sajnos nem lehet máshonnan nézni (a bíróság is jogászként nézi a jogkérdést), mivel jogi kérdésekről van szó, a felelősség itt jogi kategória, nem pedig erkölcsi, vagy érzelmi. Csak így tekinthetünk rá, mert – bár ezeknek a baleseteknek több olvasata is van – a fenyegető joghátrányra tekintettel az érintettek oldaláról egyetlen aspektus releváns: a jogi. A következőkben a téma iránt érdeklődők betekintést kapnak a büntetőjog közúti balesetekkel kapcsolatos egyes elméleti kérdéseibe.

A közúti balesetekért való felelősség szabályai

Ez a téma nem könnyű falat annak, aki nem rendelkezik jogi végzettséggel. Igyekszem ezért a lényegre fókuszálni, a téma jelen írásban való feldolgozása semmiképpen sem tekinthető teljesnek. Azokat a részeket emelem ki, amelyek közérdeklődére első sorban számot tarthatnak.
A büntetőjog és a szabálysértési jog egyaránt bünteti, ha valaki a KRESZ szabályainak megszegésével másnak gondatlanságból sérülést okoz. (Írásomban nem térek ki a szándékos sérülésokozásra, amely még kísérlet esetén is súlyos bűncselekmény.) Nem csak azokról az esetekről beszélünk, amikor két, vagy több jármű összeütközik, hanem az is ide tartozik, amikor nem biztonságosan szállítunk utast és ő egy vészfékezés miatt megsérül.
Szabálysértés valósul meg, ha a KRESZ-szabályszegés miatt nyolc napon belül gyógyuló (büntetőjogilag könnyű) sérülés következik be. Amennyiben nyolc napon túl gyógyuló (büntetőjogi értelemben súlyos) sérülés következik be a szabályszegés eredményeként, már bűncselekményről beszélünk, amelyért alapesetben akár egy évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. (Hogy ténylegesen milyen szankcióra lehet számítani, arról később.) Súlyosabb, három évig terjedő lehet a szabadságvesztés, ha a KRESZ-szabályszegésünk maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget idéz elő. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény azt, ha a szabályszegés halált, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel pedig azt az esetet, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Büntetőjogi értelemben tömegszerencsétlenségről legalább egy súlyos és legalább kilenc könnyű sérült, halálos tömegszerencsétlenségről pedig legalább egy halott és legalább kilenc legalább könnyű sérült esetén beszélünk.

A büntetőjogi felelősség középpontja: az elkövető egyéni felelőssége

A büntetőjogtól idegen az objektív felelősség, tehát ha a személyi sérülés oka vis maior (pl. fel nem ismerhető műszaki hiba, fel nem ismerhető úthiba), akkor a járművezető esetében természetesen nem beszélhetünk büntetőjogi felelősségről. A büntetőjog kizárólag azt vizsgálja, hogy az elkövető követett-e el KRESZ-szabályszegést, ha igen, akkor ez oksági kapcsolatban áll-e valakinek a bekövetkezett halálával, személyi sérülésével. A büntetőjogban a felelősség megállapítása során a KRESZ gyalogosra és utasra vonatkozó szabályai figyelmen kívül maradnak, azaz gyalogos, vagy jármű utasa nem lehet elkövetője e bűncselekménynek. Magatartásuk ugyanakkor releváns, hiszen számos esetben találunk ún. „sértetti közrehatást”, a gyalogos sértett olyan magatartását, mulasztását, ami közrehatott a baleset bekövetkeztében.

A szándékos és a gondatlan szabályszegés

A közlekedési szabálysértés szándékos esete egyszerűbb, magyarázat nem szükséges hozzá. Fontos azonban – mint fentebb utaltam rá – hogy a sérülés okozása gondatlanságból következzen be. Ha ugyanis a szabályszegés szándékos és sérülés okozására irányul (nem pedig arra például, hogy gyorsabban haladjon a jármű, ne kelljen kerülőúton közlekedni kanyarodási tilalom miatt, és így tovább), akkor súlyosabb, szándékos bűncselekmény megállapításának van helye.
Gondatlan a közlekedési szabálysértés, ha az elkövető az adott helyzetben felismeri ugyan, hogy a közúti közlekedési szabályok őt az adott helyzetben milyen tevékenység kifejtésére kötelezik, de ezt elmulasztja. Mindezt abban bízva teszi, hogy a magatartásának a közúti közlekedésben részt vevő más személyekre nézve nem lesz káros hatása. De ennek oka lehet az is, hogy kellő figyelem és körültekintés hiányában ezt a körülményt nem ismeri fel, bár erre a közúti közlekedési szabályok általános, illetőleg tételes rendelkezései folytán köteles lett volna, ezenfelül erre képes is volt és a közlekedési szabályok rendelkezései folytán ez tőle elvárható volt.(Magyar büntetőjog: kommentár a gyakorlat számára. HVG-ORAC, Bp., 2018.)
Nem felelős az elkövető olyan eredményért, amelyre nézve nem terheli legalább gondatlanság: így a közúti baleset okozója nem felelős például a halálos eredményért, ha a súlyos sérült a kórházban orvosi műhiba miatt veszíti életét.

Mit jelent az okozati összefüggés?

A magyar bírói gyakorlat a közúti balesetek megítélése során az ún. „feltételek egyenértékűségének elvét” követi, amely szerint bármilyen olyan feltétel, ami nélkül nem következett volna be az adott eredmény, az az adott eredmény oka. Abban az esetben, ha az eredményhez vezető kiváltó okhoz az elkövetőtől független további közreható – akár véletlenszerű – ok társul, az okozati összefüggés nem szakad meg, legfeljebb az okozati kapcsolat lazábbá válik. A közreható okoknak az eredmény bekövetkezésében betöltött jelentőségét a büntetés kiszabása körében kell megfelelő nyomatékkal (enyhítő körülményként) figyelembe venni. (Kúria BH.2017/287. eseti döntése)
Tehát ha például a balesetben a sértettnek eltörik az orrcsontja, amely műtéttel ugyan korrigálható, de ehhez a sértett (az ellátás visszautasításához való jogát gyakorolva) nem adja beleegyezését és a sértett fogyatékossága maradandó, a bíróság az elkövető felelősségét maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset okozásáért állapítja meg. A büntetéskiszabás során a sértett magatartása ugyanakkor természetesen lényeges enyhítő körülmény lesz.
Ez a gyakorlat – amely nem az elkövető számára legkedvezőbb jogirodalmi okozatossági elméletet követi – rendkívül szélesre szabja a járművezető büntetőjogi felelősségét. Ezért nagyon fontos az, hogy a baleset minden körülménye fel legyen tárva és pontosan tisztázott legyen.

A szankcióról

Bár a törvény – mint a legtöbb bűncselekmény esetében – a közúti baleset okozására is szabadságvesztés büntetést irányoz elő, fontos tudni, hogy a bíró számára rendkívül széles skála áll rendelkezésre. Legenyhébb esetben a szankció akár megrovás is lehet. Ez azt jelenti, hogy az elkövető nem kap semmilyen büntetést, viszont a bíróság felhívja a figyelmét, hogy ami történt, az bűncselekmény és ettől a jövőben tartózkodjon.
A büntetés kiszabása során irányadó körülmények lehetnek – a teljesség igénye nélkül – például az elkövető közlekedési előélete, a szabályszegés súlya (a többszörös szabályszegés súlyosító körülmény, mint ahogy alapvető, pl. elsőbbségre vonatkozó szabályok megszegése is az), az elkövető balesetet követően tanúsított magatartása, a sértett közrehatásának foka, és így tovább

A tevékeny megbánás

A büntetőjog bizonyos feltételek esetén lehetővé teszi az elkövető mentesülését a bűncselekmény következményei alól, ha a sértett ehhez hozzájárul és az elkövető az okozott sérelmet egy ún. közvetítői eljárás keretében a sértett számára jóvá teszi. Ez a jóvátétel a felek megállapodásától függően lehet pénzösszeg megfizetése, de akár természetbeni szolgáltatás (pl. bevásárlás a sértett mozgásban való korlátozottsága idején), vagy akár egy bocsánatkérés is (van rá precedens, hogy a sértett mindössze ennyit kér). A jóvátétel nem része a kártérítésnek, amit a járművezető kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása terhére a biztosító fizet a sértett részére, a jóvátétel az elkövető részéről személyesen teljesítendő.
A közvetítői eljárásnak akkor van helye, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetését még a nyomozás során (vádemelésig) beismerte, kifejezte az ez iránti szándékát és a sértett ehhez hozzájárul. További lényeges feltétel, hogy a szóban forgó bűncselekmény büntetési tétele legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztés legyen, ez esetben ugyanis – a közvetítői eljárás eredményessége esetén – a büntetőeljárást a hatóság megszünteti, tehát az elkövetőnek a továbbiakban semmilyen hátrányos jogkövetkezménnyel nem kell számolnia, feddhetetlen előélettel élhet tovább. (Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a három évet meghaladja, de az öt évet nem éri el, a büntetőeljárást nem szüntetik meg, de a büntetés ún. korlátlan enyhítésének van helye, azaz a várható szankció honorálni fogja az eredményes közvetítői eljárást, az okozott sérelem jóvátételét.) A közvetítői eljárást a törvény néhány esetre kizárja, például, ha a bűncselekmény halált okozott.
Mivel a büntetőeljárás közvetítői eljárásban elérhető megszüntetésének lehetősége a létező legnagyobb lehetőség, amit egy bűncselekménnyel gyanúsított személy kaphat (egyenértékű azzal, mint ha azért szüntetnék meg a nyomozást, mert nem történt bűncselekmény), a gyanúsított számára célszerű ennek lehetőségével számolni még akkor is, ha álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt, nem felelős a történtekért. Költség-haszon elven érdemes mérlegre tenni a beismerés és a közvetítői eljárás előnyeit és (várhatóan anyagi) következményeit annak előnyeivel és várható következményével, ha tagadása esetén a későbbiekben a bíróság elmarasztalná. Ezen lehetőségek számba vételéhez, alapos mérlegeléséhez mindenképpen szakember szükséges.

A sorozat záró részében néhány, megkülönböztető jelzést használó jármű érintettségével történt közúti baleset jogi megoldásának ismertetése kerül terítékre.

Dr. Lakatos Viktor (ügyvéd)

www.lakatosviktor.hu

Hozzászólás írása