A megkülönböztető jelzés használatának szabályai – tények és tévhitek I.

A közösségi média mindennapos használata hű képet ad arról, hogy nem csak a mentők családjában, hanem össztársadalmi szinten is heves érzelmeket, súlyosabb következmények esetén olykor nem kis indulatokat váltanak ki azok a mentőbalesetek, amelyekben – fogalmazzunk most így – közrejátszik az, hogy a közlekedés valamely résztvevője nem biztosított elsőbbséget a megkülönböztető jelzését használó mentőjármű számára (nevezzük a továbbiakban sürgősségi járműnek). A közvélemény számára szinte kivétel nélkül, csaknem valamennyi esetben érthetetlen, hogyan történhet meg a megkülönböztető jelzést használó jármű vezetőjének elmarasztalása. A szakember számára viszont ez sokszor sajnos egyértelmű.

A háromrészes írásban bemutatom a megkülönböztető jelzés használatával kapcsolatos közlekedési szabályokat, a közúti balesetekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség alapjait, valamint néhány eseten keresztül illusztrálom az elméleti szabályok gyakorlati alkalmazását. A részletes jogszabályi hivatkozásokat mellőzöm, a szabályok a KRESZ rendelkezései között találhatók meg.

Kiemelkedő fontosságúnak tartom, hogy a sürgősségi járművek vezetői birtokában legyenek azon ismereteknek, amelyek segítségével a balesetek megelőzhetőek, értsék és ismerjék a szabályozás célját, szándékát, amennyiben pedig mégis baleset történik, érdekeik, jogaik hatékonyan védhetőek legyenek. Az ügyvéd „csak” alkalmazza a jogot, csodákra nem képes. Számos olyan esettel találkozom – nem csak közlekedési ügyekben – , amelyek a fehéren-feketén megállapítható szakmai mulasztások miatt gyakorlatilag védhetetlenek. Veszíteni pedig senki sem szeret.

A megkülönböztető jelzés használatára vonatkozó követelmények szigorúak, a megszegésük szankciója pedig súlyos, akár szabadságvesztés, is lehet. Sokan kérdezik, hogy „miért a mások életét mentő emberek munkáját nehezíti a jogszabály”? A cikksorozatban az olvasó erre a kérdésre is választ fog találni.

A megkülönböztető jelzés szabályai a KRESZ-ben

Mi a megkülönböztető jelzés?

Kezdjük a legfontosabbal: A KRESZ – egy kivétellel – kizárólag a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó jármű részére biztosítja a jogot egyes szabályok figyelmen kívül hagyásához. Amennyiben tehát a sürgősségi jármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, a KRESZ szabályainak betartására ugyanúgy köteles (és ezek megszegése is szankcionált), mint ha a fényjelzést sem működtetné. (Az egy kivétel a sebességkorlátozás, ezt a járművezető – miután meggyőződött ennek biztonságos voltáról – átlépheti kizárólag megkülönböztető fényjelzést használva, de semmi más kedvezményre nem jogosult.)

A megkülönböztető fényjelzés folyamatos működtetése magyarázatot nem igényel. A jogszabály ugyanakkor a hangjelzést illetően is folyamatos működtetést követel meg. A megkülönböztető hangjelzés „nyomkodása” jogi értelemben nem jelenti megkülönböztető hangjelzés használatát. (Megjegyzem, hogy a közlekedés résztvevői számára a folyamatos hangjelzés sokkal könnyebben észlelhető, mint akár a „nyomkodás”, akár a megkülönböztető hangjelzés hangszíneinek folyamatos kapcsolgatása. Utóbbi, ha azt a járművezető végzi, nem csak haszontalan, de veszélyes is, mert leköti a figyelmét.) Megtörtént eset: A késő esti órákban, sűrűn lakott területen kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használó sürgősségi jármű a kereszteződésben a „balra kanyarodni tilos” táblát figyelmen kívül hagyva kanyarodott balra. A későbbi baleset miatt a jármű beépített videokameráját a rendőrség visszanézte, a kanyarodás szabályainak megszegése miatt pedig („fix” 50 ezer forint összegű!) bírságot szabott ki a járművezetővel szemben. Gyakori hivatkozás az, hogy a lakosság „nem szereti” a hangos szirénázást este, zavarja a nyugalmat, bejelentések érkeznek emiatt, és így tovább. Nem tudom eléggé hangsúlyozni: semmilyen jogszabályt, szakmai szabályt nem lehet kényelmi szempontok miatt figyelmen kívül hagyni! Aki ezt teszi, az a szankció kockázatát vállalja ezzel magára (pl. ha egy beteget „zavar” a biztonsági öv, és megengedjük neki, hogy biztonsági öv nélkül utazzon a hordágyon).

Mire jogosít fel a megkülönböztető jelzés?

A megkülönböztető fény- és hangjelzését együttesen használó jármű nem hagyhatja figyelmen kívül a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit. A közúti jelzéseket és a KRESZ számos (később részletezendő) előírását figyelmen kívül hagyhatja, de kizárólag akkor, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.

A követelmény kettős: egyrészt a formális szabályszegés nem veszélyeztethet senkit és semmit, másrészt pedig a járművezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a közlekedés többi résztvevője (nem csak az autósok, hanem kerékpárosok és a gyalogosok is) meg fogja adni az elsőbbséget számára.

Lényeges: amikor a sürgősségi jármű vezetőjének azt kell megítélnie, hogy megszeghető-e a KRESZ valamely szabálya, nem csak a saját és a járműben utazó személyek, valamint a sürgősségi jármű biztonságáról kell meggyőződnie, hanem a közlekedési szituáció környezetének teljes személy- és vagyonbiztonságáról.

Mi következik ebből? Nem más, mint hogy a megkülönböztető jelzést használó jármű vezetője bármely közlekedési szabály „átlépését” megelőzően alaposan meg kell, hogy győződjön a fentiekről: amíg nem győződik meg arról, hogy a jármű közeledését minden érintett (autósok, gyalogosok, lovas kocsi, kerékpárosok, stb.) észleli és biztosítja a zavartalan közlekedését, semmilyen közlekedési szabályt nem szeghet meg! Gyakorlati példával élve, amíg az út mellett játszó gyerek kezét nem fogja meg a mellette álló felnőtt, addig gondolni kell arra, hogy a gyermek a jármű elé kerülhet. A sebességet tehát úgy kell megválasztani, hogy időben lassítani tudjon, szükség esetén meg is tudjon állni a sürgősségi jármű.

Nézzük részletesen, hogy megkülönböztető jelzéssel a KRESZ mely szabályai léphetők át:

  • Elindulásra vonatkozó szabályok (24.§)
  • Haladás az úton (25.§)- Sebesség (26.§)
  • Követési távolság (27.§)- Elsőbbség szabályai (28.§)
  • Irányváltoztatás, irányjelzés (29.§)
  • Hangjelzés (kürt) használata (30.§)
  • Bekanyarodás (31.§)- Kitérés (32.§)
  • Megfordulás, hátramenet (33.§)
  • Előzés (34.§)- Kikerülés (35.§)
  • Párhuzamos közlekedés (36.§)
  • Közlekedés autópályán, autóúton (37.§)
  • Közlekedés villamos pályával ellátott úttesten (38.§)
  • Közlekedés vasúti átjáróban (39.§)
  • Közlekedés lakó-pihenő övezetben (39/A.§)
  • Megállás (40.§)- Várakozás (41.§)
  • Magatartás a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést használó járművekkel szemben
  • Magatartás veszélyes anyagot szállító járművekkel szemben (42/A.§)
  • Magatartás a gyalogosokkal szemben (43.§)Mi nem hagyható figyelmen kívül?- Forgalomirányító rendőr jelzése
  • Vasúti átjáró jelzése
  • Méretkorlátozások, súlykorlátozások
  • A sürgősségi jármű világítása
  • Személyek szállítása, teherszállítás
  • Biztonsági övek használata
  • Teendők műszaki hiba, baleset esetén

A fenti – nem túl izgalmas – jogszabályi rendelkezéseket sosem fölösleges végigolvasni a KRESZ-ben, különösen nem azoknak, akik sürgősségi járműveket vezetnek.

Gyakori eset – volt is probléma belőle – hogy a sürgősségi jármű olyan lakóövezetbe hajt be, ahova egyébként tilos behajtania. A beteget nem kell kórházba szállítani, viszont a jármű – immár megkülönböztető jelzés nélkül – olyan helyen közlekedik (kifelé jövet), ahol nem lehetne. Ilyen esetben álláspontom szerint a megkülönböztető jelzés használata odáig kell, hogy tartson, ahol már „legálisan” közlekedhet nélküle is a jármű, hiszen a „tilosban megjelenő jármű” a környezet számára veszélyforrás lehet, nem véletlen, hogy az adott területre egyébként tilos behajtani és ehhez az ott lakók is hozzászoktak, a járművek útjában – megszokásból – gyermekek játszhatnak, stb.

Érdemes szólni arról az esetről is, amikor egy forgalmi helyzetben megkülönböztető jelzést használó járművek találkoznak. Ilyenkor a KRESZ általános szabályait kell alkalmazniuk egymás között, tehát pl. jelzőlámpás kereszteződésben annak van elsőbbsége közülük, akinek zöld a jelzőlámpa, egyenrangú utak kereszteződésében annak, aki jobbról érkezik, és így tovább.

A szabályozást összegezve azt kell ismételten kiemelni, hogy a megkülönböztető jelzést használó jármű számára bármilyen kedvezmény kizárólag azt követően alkalmazható, miután részére a közlekedés több résztvevője elsőbbséget biztosított (ez pedig kizárt akkor, ha valaki nem is észleli a sürgősségi jármű közeledését).

A fentiekből látható: nem véletlen, hogy a sürgősségi járművek vezetése hivatásos jogosítványhoz kötött. A járművezetőnek gyakorlatilag mindenre fel kell készülnie: a gyalogosok között lesznek, akik hangosan zenét hallgatnak, vagy éppen ittas, bódult állapotban vannak, lesznek idősek, mozgásukban nehezítettek, akik nem tudnak olyan gyorsan kikerülni a sürgősségi jármű útjából. Lesznek autósok, akik agresszívan reagálnak, szándékosan akadályozva a sürgősségi jármű útját (belőlük van a legkevesebb), lesznek olyanok, akik „leblokkolnak” (mentálisan és fizikálisan is), képzetlenségük, tapasztalatlanságuk miatt nem tudják, hogy mit csináljanak a hátuk mögött szirénázó járművel, hogyan biztosítsanak számára elsőbbséget. És lesznek, akik az egyre jobban hangszigetelt (esetleg hangosan hallgatott zenével, telefonálással) kiegészített gépkocsiból, vagy egyszerűen puszta figyelmetlenségből nem veszik észre a sürgősségi járművet. A megkülönböztető jelzést használó járművek által keltett rendkívüli forgalmi helyzetek (elég egy jelzőlámpás útkereszteződésre gondolni) szakszerű, biztonságos megoldását a sürgősségi jármű vezetőjének kell garantálnia.

Kérdésként felmerülhet, miért zúdítok az olvasókra ennyi szabályt, szigorú korlátozást, felelősségi kérdést. Egy nagyon egyszerű okból: azért, mert egy közúti baleset esetén a sürgősségi jármű vezetőjének jogi helyzete szempontjából teljesen mindegy az, hogy van-e a balesetben más olyan részes, aki felelős azért (pl. az elsőbbség meg nem adásával). Ha ugyanis többen felelősek egy balesetért, de a sürgősségi jármű vezetője köztük van, őt is el fogják marasztalni az ügyben. Az, hogy más is felelős, természetesen enyhítő körülmény lehet, de a felelősség létét, vagy nem létét nem érinti.

A közúti balesetben részesek felelősségének megítéléséről a következő részben olvashatnak.

Dr. Lakatos Viktor (ügyvéd)

www.lakatosviktor.hu

Hozzászólás írása